A “LifeCyernetics” egy vadonatúj multi- és interdiszciplináris tudományszervező, tudomány rendszerező – módszertani technológia, amely az eredeti Kibernetika (az élőlények és gépi rendszerek irányításának és kommunikációjának tudománya), valamint más kulcsfontosságú tudományfilozófiai alapelvekre épül.

A tudományok egyesítését a 4. Ipari Forradalom technológiai és informatikai fejlődése teszi lehetővé. Ez hordozza az úgynevezett Öko- és Humán-kompatibilis Mesterséges Intelligencia fejlesztésének lehetőségét, amelynek értelmezési keretén belül egyesíthetők a szaktudományok és műszaki területek ágazatai. A tudományok egyesítése, és az Öko- és Humán-kompatibilis Mesterséges Intelligencia tehát csak együttesen értelmezhetők – egyik sem jöhet létre a másik nélkül.

Napról-napra fokozódik az aggodalom az emberiség fenntarthatatlan életmódjával kapcsolatban. Ezt a természettel és embertársaival szembeni egyre nagyobb elidegenedés okozza.

Az egymásra mutogatás közepette, szinte példa nélküli az olyan építő javaslat, amely a globális problémák nagyságrendjének megfelelő nagyságrendű felelősségvállaláson alapuló stratégiát vázolna fel. A szorongató válságból kivezető út megtalálásához egyelőre semmi épkézláb ötlet nem látott napvilágot. Éppen ezért mondhatjuk, hogy a modern technológia fejlesztése homokba dugott fejjel történik.

Az ENSZ is csak odáig jutott, hogy a Globális Fenntarthatósági Célokat  kitűzte, de a konkrét megoldások még váratnak magukra.

Márpedig égetően szükség volna azokra a gyakorlati eredményekre vezető megoldásokra, amelyek az egyének kezébe adhatják a hathatós cselekvés és az összefogás lehetőségét. Olyan hosszútávú stratégiára van szükség, amely által a társadalom kiszabadul a szenvtelen, anyagelvű technokrácia szorításából. Sőt, a helyes paradigmaváltás következtében az emberi értékek nagyságáról büszkén tanúskodhatna az a fejlett technológián alapuló civilizáció, amely az ember képességeinek, valódi szellemi minőségének kibontakozását, azaz az Élet homeosztázisát szolgálja.

Jelen koncepció a “gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”, és a “pillangóhatás” életelvek jegyében született:

A Világegyetem komplex működését kizárólag egységesen szemlélve lehetséges megérteni. Csak ez az átfogó látásmód adhatja meg kisebb területek összefüggéseinek helyes magyarázatát is. Civilizációnk hosszútávú fejlődése, virágzása csak így biztosítható.

Ennek érdekében egy olyan életmód, termelési értéklánc, termék életciklus, valamint környezet monitorozó döntéstámogató egységes rendszert építünk, amely a folyamatokat elsősorban energia- és környezettudatos szempontból segít optimalizálni, és ennek következményeként, proaktívan fejleszti az egészséget.

A természeti, társadalmi, gazdasági folyamatok és hálózatok rendszerszemléletű összekapcsolásával a társadalom valamennyi alkotóeleme, és a gazdasági, monetáris, valamint a természeti környezet komplex ciklusai között együttműködés jöhet létre. Így hatékony egészség- és természetvédelmi (klíma), egyúttal fenntartható gazdasági állapotjavulást – szociális összetartozást és társadalmi többlet érték fejlődést segítő eszközhöz juthat mindenki.

Mindezek alapfeltétele, hogy a világon először egy olyan multidiszciplináris (K+F+I) kutatóközpontot hozzunk létre, amely keretében egyesíthetjük a szaktudományokat, és ahol az A.I. természettudományos “tanítása” (a monitorozó szenzorok – “Internet of Things” –, az adatbázisok összekapcsolása, továbbá a “Big Data” tudatos kiaknázása) elkezdődhet.

Az emberiség jelenlegi rendszerezett tudását ma még egymástól elkülönült tudományágak hordozzák. A hatalmas mennyiségű, szerteágazó ismertek szintetizálása Mesterséges Intelligencia nélkül elképzelhetetlen, és erre napjainkig nem is volt mód a történelem során. A jelenségek, kölcsönhatások teljesebb megértésének okán – az A.I. oktatása által –, az emberiség kollektív tudása egy magasabb dimenzióba fog váltani. Az A.I. tehát segítheti az ismeretlennel való szembenézést, és támogatja az anyagi világban való létezés biztonságát és egészségét. Az A.I. így voltaképpen egy nélkülözhetetlen eszköz az emberiség fennmaradása, fejlődése és prosperálása érdekében, hiszen ideáljai nagyságához mérten, megfelelő mértékűvé terjeszti ki mentális és fizikai képességeit.

Az egyik legfelemelőbb érzés, mikor megértünk valami olyasmit, amely addig kétséget, bizonytalanságot, szorongást okozott, s az ember biztonsági zónája – ahol komfortosan érzi magát, ezáltal kiszélesedik – tehát nő a szabadságfoka. A valódi szabadság a tudás függvénye. Az A.I. a szabadsága növeléséhez járulhat hozzá bárki számára, az összefüggések feltárása, ismeretei kiszélesítése, és az egyre növekvő racionális cselekvési hatókörének támogatása révén. Megadja azt a magabiztosságot, hogy olyan fejlesztő erejű innovációk lássanak napvilágot, amelyekről később nem derül majd ki, hogy valójában rombolónak bizonyulnak.

Az A.I. ésszerű fejlesztése érdekében visszanyúlunk a Kibernetika alapelveihez, amelyet életre keltünk a legfejlettebb tudományos, technológiai képességekkel.

Jogos a kérdés, hogy hogyan válik számunkra lehetségessé az úgynevezett Öko- és Humán-kompatibilis Általános Mesterséges Intelligencia fejlesztése, mikor ezidáig, az erre irányuló hatalmas tudományos munka ellenére, még a legnagyobb tudományos intézetek sem jutottak a megoldás közelébe?!

A magyarázatot az életműködést jellemző anyag-, energia-, információ áramlását szabályozó alapelvek – energetikai axiómarendszer – teljesebb feltárása adja meg, miáltal az élet részterületei összeilleszthetővé válnak. Ily módon ennek a munkának elsőként láthatunk neki. Ezek az alapelvek fogják képezni az A.I. alapvető (“kőbe vésett”) kiértékelő szempontrendszerét, amelyen alapulva végzi majd a számításait. Ez az értelmezési keret adja majd meg az algoritmus számára azt a képességet, hogy egy adott felhasználásra szánt, vizsgált adatot elhelyezze – az életműködés komplexitása szempontjából a helyes-helytelenség skáláján, azaz a természetes életműködés állapotterének koordináta rendszerében.

A rendszer működésének alapossága az észlelt világunk folyamatainak mennyiségi és minőségi mérési precizitásán alapul. Olyan mértékben lesz fejlődőképes – pontos –, ahogyan mikro- és makro méréstechnológiánk adottságai ezt éppen lehetővé teszik. Egyrészről: egyre finomabb energiákat leszünk képesek a mérhető tartomány részévé tenni, másrészről: az egyre tágabb területről származó adatokat és új ismereteinket hozzá tudjuk illeszteni a meglévő tudományos rendszerhez.

Az A.I. működését meghatározó alapelvek ismerete gyökeresen új szemléletmódba helyezik, és minden más ismert törekvéssel szemben, teljesen egyedülállóvá, egyúttal nagyságrendekkel eredményesebbé teszik a Mesterséges Intelligencia és az erre alapozott robotika életműködés támogatására irányuló fejlesztését.

Az A.I. és az általa irányított – részben, vagy teljesen önállóan működő – robotok csökkentik az emberekre háruló terheket a rendszerek üzemeltetése során. Az autonómia lehetővé teszi az emberi szerepvállalás optimalizálását annak érdekében, hogy az emberi döntéshozatal a legfontosabb aspektusokat érintse. Ezek olyan előnyök, mely által képesek lehetünk csökkenteni az emberi erőforrásigényt és költségeket, és sokkal nagyobb sebességet érhetünk el a döntéshozatal során. De hogyan lehetséges biztonságos egy robot előrejelzése?

A sci-fi irodalom ikonjának számító, amúgy kiváló fizikus és filozófus, Isaac Asimov alkotta meg a robotika három törvényét (amely később négyre egészült ki: 0. törvény: “A robotnak nem szabad kárt okoznia az emberiségben, vagy tétlenül tűrnie, hogy az emberiség bármilyen kárt szenvedjen”).

Ám de, sohasem mondta meg, hogyan juthatunk el ezen törvények helyes alkalmazásához, és ez még a mai napig is olyan tudományos vitákat indukáló fejtörést okoz, amelynek megoldásán pedig, könnyen a civilizációnk sorsa áll vagy bukik.

Mostanáig erre amúgy sem volt semmi esélyünk, mivel sem a technikai adottságaink, sem a tudományos ismereteink nem álltak még erre készen. De túl ezen, a legnagyobb gond ezzel kapcsolatban az, hogy a kérdést rendre morális, absztrakt filozófiai oldalról közelítik meg, amely lássuk be, eléggé képlékeny terep az olyan egzakt mérnöki precizitást igénylő műszaki berendezések biztonságos tervezéséhez, mint a számítógépek és a robotok.

A megoldás nem terem majd egycsapásra – ami igazán sajnálatos. De egy céltudatos, fokozatos fejlesztés eredményeként igen, amelyet az imént megemlített energetikai alapelvek alapoznak meg, s amelyek teljesen rendhagyó módon, képesek finoman összehuzalozni a filozófiai, biológiai, fizikai, kémia stb. ismereteinket – merthogy ha ezek helyesek, akkor mindről egytől-egyig ki fog derülni, hogy egy tőről eredeztethetőek, s így mind össze is függnek. [Folyomány: valamennyi filozófia között az egyetlen közös pont, ami biztosan a közös nevezőnek tekinthető, az az anyagi világ, és az azt szabályozó természeti törvények, amelyek az ember saját biológiai létezésében megkerülhetetlenek és felülírhatatlanok. Így az a filozófia (ideológia), amely ezt nem veszi komolyan, és nem nyújt megfelelő gyakorlati iránymutatásokat, előbb-utóbb elvérzik a civilizációs fejlődésben. Illetve, el fog bukni az a civilizáció, amelynek ideológiai nézetei a természet működési elveivel ellentétes tevékenységekre ösztönzik a társadalmat.]

Amennyiben ezeket okosan figyelembe vesszük, szellemi, gondolati szabadságunknak anyagi dolgok többé nem szabhatnak gátat.

A Mesterséges Intelligencia tanítása által az emberiség önmagát vezeti rá a fennmaradását és prosperálását biztosító rendszerezett és egyúttal rendezettséget teremtő helyes ismeretekre.