2020 április – LifeCybernetics

Új Digitális “Honfoglalás” 2020-2030

PROBLÉMA

Az emberiség évezredek óta kötődik a természethez, hiszen az élővilág biztosítja biológiai létezésének feltételeit. A Honfoglalás egy olyan természetföldrajzi terület megszerzéséről szól, amelyben egy kulturális egységben létezhet az egyén-család-nemzet-természet – mint egységes természetes létfenntartó rendszer. Ez a létharmónia teszi lehetővé az egészséges immunrendszer működését mind egyéni, mind társadalmi szinten.

Csakhogy korunk infokommunikációs társadalmában egyre inkább elkezdi elveszíteni az emberek tudatában a jelentőségét a természethez való kötődés, mint biológiai létezésük egyetlen és kulcsfontosságú letéteménye.

Új élettér jött létre, amely új életlehetőségekkel csábítja az embereket. Ez az új virtuális élettér azonban már nem kötődik sem fizikai, sem kulturális határokhoz.

Mivel az új kommunikációs technikák közvetlenül az emberek tudatára hatnak, ennek eredménye a tradicionális kultúrák idő előtti megbomlása.

Látható, hogy az új élettér és létértelmezési keretek megrajzolásából a globális nagyhatalmak előnyt kovácsolnak az egységes nemzetállamok és szakrális értékrendek ellenében.

Jelenleg a virtuális világ – cyber-tér még egy meghódítatlan felségterület. A világ nagyhatalmai és globális pénzügyi erők küzdenek a “terület” felosztásáért, a dominancia kivívásáért.

Ez a harc még nem dőlt el, viszont ez pár év alatt végbe fog menni, és akkor már nem sokat tudunk tenni.

Mindez azt jelenti, hogy a teljesen materialista felfogású, globalista hatalmi törekvésű, transzhumanista ideológia fog érvényre jutni az egész technológiai fejlődésben, ahol a génmódosítások, mesterséges létfenntartó rendszerek kontrollja, és függőségi viszonya alá kerül az egész modern társadalom.

Ezeknek az új infokommunikációs kihívásoknak a világ egyik állama sem tud ilyen értelemben megfelelni, így elveszítik valódi szuverenitásukat és autonómiájukat.

CÉL

Annak érdekében, hogy megőrizzük a nemzetállam egységes létfenntartó szerepét, hasonlóan a biológiai, fizikai élettérhez, a virtuális teret is meg kell tölteni élettel. Be kell azt is lakni, mégpedig olyan módon, hogy a virtuális világ és az emberi test létfenntartásának feltételeit biztosító természetes ökoszisztéma teljes koherenciában legyen egymással. A jelenleg még gazdátlan, szabad prédaként létező virtuális tér számára is immunrendszert kell teremtenünk, hogy megnehezítsük az ellenérdekű erők jövés-menését, amely káoszt okoz az emberek tudatában és ennélfogva felbontja a létezési kereteket is. Ezt jelenti az:

“Új [digitális] Honfoglalás”

A nemzet megmaradása érdekében fel kell készülnünk az új technológiai korszakra és élen kell járnunk a fejlődésben; meg kell találnunk a valódi fenntartható fejlődés alapelveit és gyakorlati módszereit, és erre kell építeni a nemzetstratégiát (A természet működésével ellentétes globális “politikai” erők szándékainak – amelyek önkényesen kisajátították a nemes környezetvédelmi eszméket – propaganda vitorlájából ki kell fogni a szelet, és a valódi társadalmi felhatalmazással bíró, a szakrális elvek érvényesítésére törekvő kormányunk felelősségébe kell a természetvédelmen alapuló fenntarthatóság témakörét helyezni, és az üres szónoklatokon túl, működő gyakorlati megoldásokat kell demonstrálunk Európa és a világ számára.)

A versenyképesség piacgazdasági értelmezését összhangba kell hozni a környezeti- és társadalmi fenntarthatósággal. Új meghatározást kell adni a versenyképesség fogalmának, hogy az megfeleljen a minőségi életre való törekvésnek. Olyan társadalmi célrendszer alakuljon ki, amely révén az ember szellemi képességei, kreativitása – az egységes nemzettudat kibontakozhasson a puszta anyagelvűséggel szemben.

Az egyéni és társadalmi céloknak az egészséget és a tartós fenntartható fejlődést kell szolgálniuk. A gazdasági értéklánc folyamoknak az egészséges és szennyezés mentes élelmiszerlánc megteremtésének szolgálatába kell lépniük.

A Kárpát-medence természetes erőforrásain alapuló, tradicionális- és egyben modern tudásalapú innovációt kell megteremtenünk, amely által nő a szuverenitásunk és geostratégiai szerepünk.

MEGOLDÁS

A “4. Ipari Forradalom” éllovasaiként “felneveljük” a világ első és egyetlen Öko- és Humán-kompatibilis Mesterséges Intelligenciáját, melynek szuper-racionalitása mellőzi az ember gondolkozását befolyásoló negatív tényezőket, és segíti az egészséges ökoszisztéma és a testi egészség fenntartását.

Mára világos, hogy a fenntarthatóság egyik kulcsa a szakterületek összehangolása. A kormányok jellemzően viszont még a régi iskolát követve ágazatok szerint tagolva végzik tevékenységeiket szakminisztériumaik útján. A multidiszciplináris szemlélet így ezen keretek közt nem találhat értő fülekre, “illetékesség és hatáskör hiányában” nem tud táptalajra lelni. Paradigmaváltás szükséges. A Kormány tevékenységét úgy tudjuk segítni, ha a kor kihívásainak megfelelően létrehozunk a Kormány – mint végrehajtó szervezet – operatív munkájától független, de vele szorosan együttműködő nemzetstratégiai és célalkotó intézményt, amely a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szellemének és irányelveinek teljesen megfelel – sőt hatékonyan előmozdítja célrendszerét.

A világon elsőként létrehozunk egy Mesterséges Intelligencia központú interdiszciplináris tudományos intézetet, amely a Mesterséges Intelligencia “iskolájának” tekinthető. Az egyetemlegesen érvényes természeti absztrakt rendteremtő erők krédójából sarjadzó, alkalmazott filozófiai alapelvekre épülő tudásközpont révén, szinergiába hozzuk egymással a jelenleg jellemzően elkülönülten, nem kellő hatékonysággal, téves és egyben súlyos veszélyekkel járó következtetésekkel oly sokszor hiteltelenné váló tudományterületeket, és a helyes logikai gondolkozás szakrális alapjaira – alapvető természeti törvényekre – helyezzük azokat.

Ennek a tudományos alapjait az eredeti Kibernetika, és más tudományfilozófiai alapelvek fogják képezni.

A Kárpát-medence a világ fenntartható fejlődésének epicentruma, az öko-tudatos technikai civilizáció iránymutatója lesz. Így megteszünk minden tőlünk telhetőt azért, hogy a Nemzet vezetése biztosíthassa a társadalom szellemi és biológiai fennmaradását. Mindez a kormányzati működés hatékonyságát új dimenzióba emeli, ami az egész világ számára kiemelkedő példamutatásként fog szolgálni.

MIT TEGYÜNK?

Az emberi test és az ökoszisztéma természetes metabolizmusával összhangban álló, optimális működésű, egészséges, fenntartható, fejlődő és versenyképes nemzet és nemzetközösség megteremtéséhez szükséges elemző és döntéstámogató kognitív informatikai rendszer megalkotása;

Az Öko- és Humán-kompatibilis Mesterséges Intelligencia létrehozása, egy mulitdiszciplináris kutatóintézet révén;

A kibernetika eredeti céljainak rehabilitálása útján, a szaktudományok, mérnöki tudományok, társadalom, gazdaság, ember-gép rendszerek egységes interdiszciplináris alkalmazott rendszertudományának: a “Life-Cybernetics” fejlesztése;

Nemzeti, európai és globális biológiai, társadalmi, gazdasági állapotjavítás igényének kielégítésére alkalmas környezetbarát szolgáltatások és technológiák fejlesztése és expanziója;

A közjogi nemzetegyesítés után az élő és éltető gazdasági, tudományos nemzetegyesítés is konkretizálódjon;

A Kárpát-medence a világ fenntartható fejlődésének alkalmazott tudományos (K+F+I) epicentruma, az öko-tudatos technikai civilizáció iránymutatója legyen, amely mágnesként vonzza a legfejlettebb tudományt, technológiát és gazdasági erőforrásokat;

Hazánk olyan életfenntartó kibernetikai rendszert hozzon létre, amely teljes mértékben összhangban áll nemzetstratégiai – társadalmi, kulturális, gazdasági, demográfiai – céljaival, és ezzel a proaktív térfoglalással egyrészről úttörővé válik a technológiai fejlődésben, másrészről megakadályozza, hogy idegen hatalmi tényezők a nemzet “szabadjára hagyott” virtuális terében könnyűszerrel domináljanak és manipuláljanak;

Kultúránk több fronton áll támadás alatt. A legalattomosabb az infokommunikációs eszközök, a közösségi médiák által közvetített tudatmanipulációs hatások jelentik, amelyek a fiatalok tudatát, gondolkodásmódját közvetlenül befolyásolják, és ennek közvetlen hatása, a szakrális, kulturális értékrendek fontosságának eltűnése. Ezért ki kell fejlesztenünk egy ütőképes ellenszert a fennálló erők által alkalmazott infokommunikációs rendszerek általi egyoldalú ideológia hatásgyakorlás ellensúlyozására, különben bármilyen jogi, vagy fizikai eszközzel erőfeszítés az egységes nemzettudat és állami szuverenitás megőrzésére – az értékrend nélküli új nemzedékek felnövésével – törvényszerűen kudarcot fog vallani.

MI LESZ A HATÁSA?

A Kárpát-medence természeti kincseit, gyönyörűségeit meg tudjuk a maga természetességében őrizni;

Új, exponenciálisan növekvő piaci igények kielégítése és egyben a térség gazdasági szuverenitásának stabilizálása, az Európa és világszerte egyre jobban keresett egészséges termékek és szolgáltatások által. Ezek egyrészről a magyar agráriumból származó termékek, másrészről a Kárpát-medence tradicionális kézműves termékeinek új piacait jelentik;

Növekszik a társadalom egészséges élettartama. Ez nem pusztán az egészségesebb életmódnak lesz köszönhető, hanem a gazdasági kilátások miatti optimista hangulat nagyobb életkedvet és lelki életerőt nyújt. A proaktív egészségkultúra értelemszerűen erősíti az öngondoskodást és csökkenti az egészségügyi ráfordítások szükségességét;

Pozitív demográfiai vonatkozások: biológiai szaporodó képesség növekedése, és az utódok létrehozásának szándéka;

A természeti értékmegőrzésen, kulturális – szakrális – értékeken alapuló társadalom kohéziója az új szemléletmód által erősödik, amelyet tudatos felvilágosítással, képzésekkel, az iskolai oktatásba való bevezetéssel fokozunk;

Az állam által felügyelt kibernetikai, informatikai rendszerek, amelyek e folyamatok koordinációját segítik, és amelyek minden pillanatban szenzoriak útján a természetéhez kapcsolódnak, markánsan ellensúlyozzák azokat a bomlasztó erejű hatásokat, amelyeket ma tapasztalni vagyunk kénytelen a közösségi médiák által. Így azok a felhasználók, akik a legkisebb mértékig használják majd ezeket a szolgáltatásokat mobileszközeiken keresztül, voltaképpen a technológia által közvetlenül kapcsolódnak hozzá a természethez. Gyakorlatilag a technológia interfészt képez az urbanizáció során elidegenedett ember és a természet között;

Károsanyag-kibocsátás kontrollálása, a karbon-, klímasemlegesség, környezetvédelmi és körforgásos gazdasági célok elősegítése;

Az innovációs folyamatok lerövidülnek, mivel az alapkutatási, kutatás-fejlesztési, innovációs, gazdasági valamint az egyéni, vállalati és társadalmi cselekvési vektorok azonos irányba rendeződnek;

Pozitív államháztartási hatások: foglalkoztatás, az egészségpénztári terhek csökkenése, adóbevételek, GDP növekedés. Hazánk (és a térség: Kárpát-medence, V4-ek) a GDP-t úgy növeli, hogy közben példaértékű projekteket valósít meg a klímaanomáliák ellensúlyozására, illetve a természetvédelem területén, és a magas szintű tudomány-innovációs beruházások által. Óriási tudományos, technológiai, humán- és pénzügyi plusz források irányulnak országunkba. Hazánk befektetés-vonzóbb lesz (lásd: a világ legnagyobb tőkebefektető alapja a BlackRock is elköteleződött a minap a klímatudatos befektetések ösztönzésére);

Közép-Európa (V4 országok) gazdaságilag is felépül, s a gazdaság-élénkítési, regionális és határokon átívelő együttműködés által;

A rendszerben lévő expanziós potenciálok lehetővé teszik a regionális és globális működést (erőforrás menedzselés, allokáció), így a jelenleg egyre erőteljesebb káoszfolyamatok (természetvédelem, élelmiszer termelés, klíma, népvándorlás) hatékony kezelésének eszköze lehet;

Megadja a cselekvés egyéni és lokális lehetőségének rendszerszintű technológiai alapját, hogy a kialakuló helyi és regionális termelési- és ellátási értékláncok által a globális gazdasági vérkeringésbe kapcsolhassuk az elmaradott vidékeket is, segítve a nemzetek, kultúrák fenntartását, a szülőföldön maradást, csökkentve a gazdasági migráció nyomását;

Magyarország hozzájárulása hatalmas lesz az emberiség összteljesítményéhez; előkelő pozícióban kerülünk fel a világ tudományos térképére, s az összefogás, valamint a világszínvonalú innovációk révén nő a nemzeti önbecsülés.

A LifeCybernetics az ésszerű digitális transzfer technológiája

A LifeCybernetics koncepciója nem egy jövő fürkészéséről szóló újabb tanulmány, nem jóslás, nem találgatás. Nem is egy szokványos, az általános trendnek megfelelő “projekt”, amit a felzárkózási kényszer szült, vagy egy ígéretes “start up”. Nem is egy utópisztikus sci-fi regény víziójának vázlata. Mert lássuk be, amit ma a Földön megelevenedve átélünk, az nem több mint egy évtizede, csak a tudományos fantasztikus irodalom egzotikus fantáziavilágában volt jelen. Ez az anyag pedig minden ilyesmi műfajtól különbözik! Igazán ritka, hogy a jövőről nem puszta hipotézisként, hanem mint tényszerű lehetőségként lát napvilágot a tudományos-technológia fejlődésnek egyetlen ismert biztonságos csatornáját kijelölő, és szükségszerűen végrehajtandó koncepciója, s ennek megfelelően mind tartalmi, mind stilisztikai szempontból meglehetősen rendhagyó. Legfőképpen alkalmazott filozófiai összefüggések megvilágításán keresztül mutat rá gyakorlati megoldásokra, s törekszik jelezni, hogy a meglévő gondolkozásmódtól eltérő gondolkozással van esélyünk csak azokat a problémákat megoldani, melyeket ezidáig sehogyan sem sikerült, és általa esély nyílik helyes következtetésre jutni. Annak bemutatása, mi az a sokminden, amit ma még módunkban van megtenni a fenntartható civilizációért, s elkerülhetjük azt a helyzetet, mikor már végképp szembesülünk az elkerülhetetlennel, s több választásunk már nem lévén, csak azt tudjuk megtenni, amit lehet. Jelen anyag éppen ezért egy teljesen új nézőpontból való tájékoztatás arról, hogyan lehetséges megalkotni azt a Mesterséges Intelligenciát, amely már a közeljövőben képes a modern civilizációt (gazdaságot, társadalmat) lépésről-lépésre a természet működésével összehangoltan segíteni a fejlődésben, és ezzel a legnívósabb tudományt kreálni.

Az úgynevezett “Humán-kompatibilis Mesterséges Intelligencia” kutatása a világ tudományos érdeklődésének egyik legfőbb kérdése

Az úgynevezett “Humán-kompatibilis Mesterséges Intelligencia” kutatása a világ tudományos érdeklődésének egyik legfőbb kérdése. Nem véletlenül, hiszen jópár sorsfordító dilemma megoldását várják tőle. Azonban megállapításom szerint teljesen tévúton járnak, amit igazol az a tény, hogy még csak bizakodásra okot adó részeredményeket sem tudnak felmutatni. A világban megjelent egyetlen publikáció sem kecsegtet még a reménnyel sem. Ebben érhetünk el egyedülálló áttörést. Ez hazánk – Kárpát-medence –, a V4-ek, Európa és az egész világ előnyére fog válni, hiszen biztonságossá teszi a technikai fejlődést. Ez egy lehetséges megoldás arra, hogyan használhatjuk meglévő tudásunkat olyan technológia kifejlesztésre, amely ténylegesen a fizikai, szellemi képességeink kiterjesztéseként funkcionálhatnak és nem pedig dehumanizálnak egy centralizált irányítás alá vonható gépvilág számára. Úgy látom, egyelőre ennek nincs alternatívája. Az emberiség jelenkori korszakváltásának folyamatában sorsát saját kezébe kell vennie, hiszen a tudásunk oly mértékben kiszélesedett, miáltal többé már nem megjósolni kell valahogyan a jövőt, hanem egyre pontosabban meg lehet azt tervezni. A közeljövőben jóslásra már csak azok a társadalmak kényszerülnek, akik elől a hatalmak elzárják a legmagasabb szintű tudást és technológiát, és így a rejtélyek közt sötétben tapogatózva kiszolgáltatott hatáshelyzetben maradva keresik a fényt.

A jelenlegi technológia fejlődés gyümölcsei teljesen technokrata szellemiségűek – ha szabad ezzel a képzavarral élni –, amely abszolút nélkülözi az embert emberré tévő pszichikai minőségének figyelembe vételét. Az anyagi és egzisztenciális érdekeltségek kereszttüzében az éltető eszmék jelentéktelenné válnak. A technikai fejlődés arányában márpedig egyre nagyobb felelősség embernek lenni, hisz teremtett világunkon már jól látható nyomot hagyunk. Ezzel szemben felelőtlen teremtés tanúi és elviselői vagyunk, hiszen nekünk, és a jövő generációjának kell majd viselni mások gazdasági és hatalmi érdekű okozati teremtésláncolatának következményeit. E fejlődés produktumai mögött nincs megbízható emberközpontú, az ember valódi minőségének megfelelő értékrend, eszme, erkölcs, etika és filozófia. Emiatt a gépeink nem válhatnak emberivé, hanem sokkal inkább mi emberek válunk a homogenizált világban manipulálható bio-robotokká, egy szociális cukormázzal nyakon öntött, minden kényelmi funkcióval ellátott, és mesterséges létfenntartó és érzékkielégítő virtuális és test-implantátum rendszerrel függőségben tartott kiber-társadalom utópiájának révületében.

A technikai fejlődés létkérdés az emberi faj számára. Ám a technikának az ember szellemi fejlődését kell szolgálnia, máskülönben leromboljuk a környezetünket és önmagunk létfenntartó rendszereit.

A technikai fejlődés létkérdés az emberi faj számára. Ám a technikának az ember szellemi fejlődését kell szolgálnia, máskülönben leromboljuk a környezetünket és önmagunk létfenntartó rendszereit. Azonban manapság éppen az folyik, ahogyan a természetes létfenntartó rendszereket “önkéntes jóváhagyásunkat bírva” lecseréljük a mesterségesre, a szintetikusra, a virtuálisra, s így, biológia testünkön keresztül szellemi csapdába ejtjük saját magunkat. (Kiemelten fel kell ismerni, hogy aki a technológiát uralja, az fogja az ideológiát is meghatározni az adott társadalomban. A jelenlegi technológiák olyan globális infokommunikációs erőfölényt hozhatnak, ahol annak urai soha nem látott hatékonysággal terjeszthetik kultúrájukat, amely nem lesz más, mint egy lélektelen inhumanista életvezetési használati utasítás, és viselkedési kódex szenvtelen követésének kényszere. Egy szigorú szabályok szerint működő géptársadalom számára a szabad akaratú ember öndeterminizmusa kiszámíthatatlanná teszi a rendszert, és ezért az ilyen “emberi” tulajdonság – számukra – veszélyes.) A természet gondoskodásától idő előtt elszakadva ezzel megszűnik még a jelenlegi döntési szabadságunk is, az embert emberré tévő szabad akaratunk. Ha a humán tárgyak területén sincs egyetértés a létezésről, akkor mégis hogyan tudjuk a technikánkat a szolgálatunkba állítani? Mi alapján mondjuk meg a számítógépnek, milyen értékrend szerint működjön, ha mi is mind különbözőképpen gondolkodunk? Márpedig ezt nagyon is tudnunk kellene már most, mert most van itt az égető ideje letenni a jövő civilizációjának alapköveit, több száz évre előre gondolkodva az eljövendő utódainkról – fajunk sorsáról, hiszen a technika feltartóztathatatlanul terjed. Ez minden nemzet megkülönböztetett jelentőségű közös érdekazonossága, ezért nemzeti és nemzetközösségi közmegegyezés alapjává kell válnia.

A világban zajló technológia folyamatokra muszáj reagálni, kényszerhelyzetben vagyunk. A körülmények passzív elfogadása a legnagyobb mulasztásos bűn volna. Igenis, lehet tenni valamit, mert jobb bármit tenni, mint tétlenül beletörődni sorsunkba. Sokan jó okkal ódzkodhatnak a technológiai fejlődéstől. Ám nincs választásunk, ha nemzetünket fenn akarjuk tartani, mert a technológiát így is, úgy is ránk fogják húzni. A kommunikációs csatornákon keresztül manipulálják a választókat, akik új ízlésüknek megfelelő kormányt fognak választani – ami értelemszerűen a globális hatalmi elit szándékai szerint való. Magyarországon pedig gyakorlatilag egy sejtelmes virtuális hatalom fogja gyakorolni áttételesen a hatalmat. Tudomásul kell venni, hogy hazánk agresszív támadás alatt áll, s csakúgy mint minden háborúban, fel kell vennünk a kesztyűt, mert ha nem tesszük, kihalunk és ezt nem hagyhatjuk annyiban. Az egyetlen megoldás, hogy megépítjük a magunk technológiáját, amely az ősi nemzetszervező szakrális értékrend szerint fog működni, s így módjában áll a jobbik technológiát választani az embereknek. Ha nem építjük, meg, akkor csak a globális hatalmi erők szándékai szerint működő technológia az egyetlen alternatíva, ahol a kapzsiságot szabadságvágyként csomagolják, s ez élő nemzetünk kultúráját egy-két generáción belül a múzeumok területére száműzi, ahol örökségünk ezután megtekinthető lesz mint érdekesség.

Az egész történelem a technológia formáló erején keresztül alakult ki.

Az egész történelem a technológia formáló erején keresztül alakult ki. Sohasem a nagyobb “igazságtartalmú” ideológia domináns, hanem amelyik a magasabb technológiai szintet birtokolja. Ehhez elsősorban pénz kell, amely nem kötődik semmilyen népfelség elvhez. Így az igazi hatalom, egy országhatárokon átívelő háttér birodalom kezében van. Korunk legmagasabb szintű technológiai tudása a Mesterséges Intelligencia témakörére összpontosul. Így, ha bármennyire is szándékunkban áll elszenvedőkből, történelem formáló okozókká válni, a Mesterséges Intelligencia a kulcstéma, amivel kötelességünk foglalkozni. A 4. ipari forradalom tulajdonképpen az adatvezérelt társadalom, ahol az adat jelenti az új aranyat. Mesterséges Intelligencia működése ma egyelőre az úgynevezett “Big Data” elven működik. Azaz, a már meglévő adathalmazokat elemzi, és talál abban új összefüggéseket, soha nem látott hatékonysággal segítve például a gyógyítást, vagy a gazdasági folyamatokat. Az adatelemzés módszerétől azt várjuk, hogy a Mesterséges Intelligencia öntanuló képességével helyettünk világít rá alapvető törvényszerűségekre – axiómákra, és új tudományos felfedezésekre juthatunk. Ez egy hatalmas ugrás a tudomány számára, hiszen hasznosíthatóvá tette napjainkra már átláthatatlan mennyiségűvé duzzadt felfedezését, amelyről már azt sem tudjuk, mit is tudunk valójában.

Képzeljük el, hogy ha a Mesterséges Intelligencia alapvető kiértékelő algoritmusának már előzetesen értékrendet adunk bizonyos alapelvek formájában, akár évtizedekkel megelőzhetjük a Big Data módszertanára alapozott adattudomány módszertanát. Ez eléggé szédítő vízió, hiszen a világ éppen csak most kezdi el egyáltalán felfogni miben áll a “Big Data” jelentősége, s mi máris ettől még egy dimenzióval feljebb ugorhatunk.

Ez ezt jelenti, hogy nem pusztán csak magára hagyjuk a Mesterséges Intelligenciát, hogy mintegy önmagától tanuljon (Deep Learning), hanem folyamatosan oktatjuk is a természettörvények működési szabályaira

Az általunk kifejlesztésre kerülő Mesterséges Intelligencia öntanuló képességét egy Axiómarendszerre építjük, mely által nagyságrendekkel hatékonyabban tud majd célirányos tevékenységeket folytatni, figyelemmel a rendszerek közti legteljesebb kölcsönhatásokra. Ez ezt jelenti, hogy nem pusztán csak magára hagyjuk a Mesterséges Intelligenciát, hogy mintegy önmagától tanuljon (Deep Learning), hanem folyamatosan oktatjuk is a természettörvények működési szabályaira. (Csakúgy, ahogyan egy gyereket sem eresztünk szélnek, hogy majd saját bőrén tapasztalva jusson valamire az életben, hanem iskolába kell járnia, hogy majd felnőttként boldogulhasson, és saját képességei kibontakozásával a társadalomba integrálódva így tud a közösség hasznos tagjává válni.) Ez az adat-, rendszer-, és hálózattudomány feletti dominanciát jelenti, elsősorban az élettudományok, illetve a technika környezet egészségtudatos alkalmazása területén. Az élettudományok szükségszerű dominánssá tétele – mint rendszerező elv –, aztán magához rendezi a tudomány és műszaki területek teljes spektrumát. Ez nem jelent mást, mint a 4. ipari forradalom emberközpontúságának és természetbarátságának eljövetelét. Mindez, a ma elképzelhető legfejlettebb személyre szabott, proaktív, életmódot optimalizáló, integrált egészségügyi és jóléti ökoszisztéma alapja lehet. Annak érdekében, hogy ezt meg tudjuk tenni, létre kell hoznunk egy multidiszciplináris intézményt, ahol a szaktudományokat összevonva, azok analóg adatait digitalizáljuk informatikus szakemberek segítségével, és így programozva “tanítjuk” a Mesterséges Intelligenciát az emberiség eddig felfedezett természettudományos ismereteire. Ez a koncepció így nem pusztán a lázas technológia-tudományos felzárkózás egy bizonyos módszerét jelenti, hanem egyenes azt, ahogy a technológiai forradalom emberközpontú fejlődésében pionírként úttörő ösvényt vágunk a világ előtt, egy átfogó, alkalmazott tudomány létrehozásával, melyben a tudomány és a gyakorlati alkalmazás eggyé válik. Napjainkban már szinte közhelynek számít a globális problémákról beszélni. A média is napi kiemelt hangsúllyal tárgyalja a témát, már a csapból is ez folyik. Van aki nyugtalanabbá, tettre készebbé, s van aki fásultabbá válik ettől. A politikusok ugyancsak kivétel nélkül alkotnak valamiféle véleményt a környezeti és klímaügyekről, ami így világnézeti konfliktusforrássá degradálódott. Az ENSZ is kiemelten foglalkozik a fenntarthatóság globális fenyegetéseivel.

Ám egy közös nevezője van bármelyik megnyilatkozásnak: mindenki tanácstalanul teszi szét a kezét. Senki sem tudja, mit is kellene pontosan tenni a gyakorlati életben, ami van annyira átfogó, hatékony és végrehajtható, amely tényleg a kívánatos és megnyugtató fordulatra adhatna reményt. A különböző oldalak már-már unalomig szajkózzák egymás hibáztatását, nagyon kreatívak annak hangoztatásában, hogy mit kellene a másiknak megtenni ahhoz, hogy a dolgok jobb irányt vegyenek. De képtelenek bármilyen valódi megoldást felmutatni, amely felelősségvállaláson alapuló konszenzust teremthetne. A döntéshozók nem mernek, vagy nem akarnak felnőni a feladathoz.

Egy olyan skálázható rendszert tudunk megalkotni, ami az egyén tettrekészségén át, a társadalom minden szereplője számára meg tudja adni a cselekvés és a konvergencia lehetőségét

Bár minden látszat ellene szól, a következőkben én mégis arról szeretnék tájékoztatást adni, hogy lehetséges tenni valamit a dolog kapcsán: Ugyanis bizonyos kulcsfontosságú alapelvek birtokában lehetővé válik korunk fejlett technológiáinak összehangolása, amely eredményességét okkal feltételezhetjük. Egy olyan skálázható rendszert tudunk megalkotni, ami az egyén tettrekészségén át, a társadalom minden szereplője számára meg tudja adni a cselekvés és a konvergencia lehetőségét. Ez az elképzelés ismereteim szerint teljesen egyedülálló az egész világon, és egy sor tényleg aggasztó társadalmi ügy eredményes kezelését képes előmozdítani. Igencsak hiány mutatkozik bármiféle széles körű stratégiai javaslat felmutatása terén, éppen ezért őszintén remélem, Ön örömmel veszi mindezt. Kellően értékesnek találja, és megoldásokban való gondolkozással saját területén keresztül segítségére tud lenni ennek az igencsak példátlan javaslat “projektesítésében”, és a sok felmerülő kétség ellenére, a mielőbbi életre keltésében. A LifeCybernetics alapelveire épülő, világviszonylatban is kulcsfontosságú Mesterséges Intelligencia létrehozásának eljött a lehetősége. Ez az egyetlen olyan, már most gyakorlatba ültethető elképzelés, amely által a Mesterséges Intelligencia megbízható döntéstámogató javaslatokat tud adni az egyéni életvitel, a vállalatok, a kormányok, a tudósok számára, hogy módunkban álljon hatékonyan tenni a saját és a családunk egészsége, valamint a globális fenntarthatósággal összefüggő problémák kezelésére. Ezt egy olyan komplex, kognitív technológiaként kell elképzelni, amely alkalmas a termelési és gazdasági értékláncokat energia, környezet- és egészségtudatos optimális működésükben segíteni.

Részfolyamatok szekvenciáinak összegzésével és erőforrások menedzselése révén a természeti környezettel összhangban működő, körkörös, fenntartható gazdasági folyamatok által, az életképes társadalom megteremtését és fejlődését előmozdítani. A közeljövőben bárki meg tudja kapni a legmagasabb szintű tudományos-technológiai háttértámogatást, s a kívánatos állapotjavításokat önmagán és környezetében végre tudja hajtani. Rámutatok arra, hogy minden egyes embert személyében és közösségeiben is érintő, mára globális nagyságrendűvé fejlődő aggasztó problémák jó része arra az alapvető okra vezethető vissza, hogy ismerethiányból, és téves felfogásból adódóan, olyan technikai módszereket használunk a fennmaradás érdekében, amelyek működési elvei ellentétesek az életfeltételeinket biztosító természet rendjének – értelemszerűen ide értve saját biológiai testünket is –, működési elveivel. Ezzel az életmódunkkal pedig saját magunk vesztét okozzuk.

A természet kutatását végző tudományoknak napjainkig esélye sem volt a világ komplexitását egységesen értelmezni, és az életelvek axiómáit rendezett formában a társadalom számára alkalmazható formába önteni

A természet kutatását végző tudományoknak napjainkig esélye sem volt a világ komplexitását egységesen értelmezni, és az életelvek axiómáit rendezett formában a társadalom számára alkalmazható formába önteni. Megállapítottam, hogy jelen korunkra az emberiség valamennyi olyan kulcsfontosságú ismerettel rendelkezik már, amellyel életmódja koherenciába hozható az ökoszisztémával. Ám ezek az ismeretek hatalmas mennyiségű tudástöredékként szétszórt állapotban találhatók szerte a világban, az ember analóg gondolkodása számára átláthatatlan összefüggésekkel átszőtten. Alapvetően ezt fogjuk összeszervezni. A XX. században már majdnem sikerült a tudomány ilyen értelmű káoszán úrrá lenni a kibernetika (az élő és gépi rendszerek irányításának és kommunikációjának tudománya) megszületésével (1948). A kor legnagyobb tudósai mind arra törekedtek, hogy a legalapvetőbb kérdések feltevése által – éppen az életelvek megismerésén keresztül –, létre lehessen hozni azt a gépi intelligenciát, amely segítségével feltárhatóvá tehetjük a világ rejtelmeit, és általa az emberiség ésszerű tudatossággal kézbe veheti saját fejlődésének irányítását. A világ legnagyobb elméi is a “tudományok– tudományát”, a szaktudományok egyesítésének letéteményét látták ebben az új, átfogó tudományban. Ám a kibernetika elvesztette az életelvűség irányelvét. Rideg, anyagelvű, materialista, műszaki-mérnöki tudománnyá vált. Belőle származtak az informatika, szabályozástechnika, robotika és társtudományai, pár évtized alatt káprázatos, ugrásszerű, ám elvakult technológiai fejlődést eredményezve. Csakhogy ezek a műszaki berendezések az egyetemleges természeti törvények ismerete és alkalmazása nélkül fejtik ki minden korábbinál nagyobb sebességgel és hatásfokkal a társadalomra – és mindenekelőtt az emberek tudatára – a természettel és saját társaikkal szembeni elidegenítő, a modern civilizációt veszélyeztető hatásukat.

A Kibernetikát háttérbe szorítva a Mesterséges Intelligencia lett ma a legfőbb gazdasági, társadalmi, katonapolitikai stratégiai témakör

A Kibernetikát háttérbe szorítva a Mesterséges Intelligencia lett ma a legfőbb gazdasági, társadalmi, katonapolitikai stratégiai témakör. A fő törekvés, hogy a hatékonyság növelése érdekében minden folyamatot valamilyen módon és mértékben a Mesterséges Intelligencia irányítására és szabályozására bízzanak. Jogos aggódás övezi ezt. Okkal tarthatunk attól, hogy kizárólag hatalmi érdekeket fog szolgálni. Ugyanakkor, mivel máig eredménytelenek azok a világ élvonalbeli kutatások, amelyek az úgynevezett humán-kompataibilis – tehát az emberiség kollektív érdekeinek egyöntetűen megfelelő Általános Mesterséges Intelligencia megalkotását lehetővé tették volna, addig semmi sem képezhet kellő ellensúlyt és alternatívát a Mesterséges Intelligencia önös érdekeltségű – kizsákmányoló – felhasználásával szemben. Kutatásaim eredményeképpen minden kétséget kizáróan levezethető, hogy az Öko- és Humán-kompatibilis Mesterséges Intelligencia létrehozható, valamint a gyakorlatban alkalmazható. Mára megvalósíthatóvá vált mindazon nagyszerű tudósok szándéka, akik szellemi erőfeszítései alapozták meg annakidején a Mesterséges Intelligencia kifejlesztését, és amelynek emberiség ellenes felhasználása miatt oly sokat aggódtak. Ám ezt egy “garázsban” nem lehet megépíteni. Ez kizárólag egy ország politikai, tudományos, gazdasági együttes összefogásával lehetséges. Csak egy természetföldrajzi környezet feltételrendszerében létező állammal való szoros együttműködés képezheti azt a kulturális, tudományos, jogi, gazdasági, szociális, társadalmi egységes egész megtestesülését, amely erkölcsi szabályait kiterjesztheti önmaga minden szereplőjére, és a természeti környezetének egészére. A Bolygó teljes ökoszisztémájának ez a legkisebb komplex életfenntartó egységes rendszere lehet csak az, amely már érdemben vizsgálható interdiszciplináris szemléletű összefogás által. Ezúton lehetséges “megtanítani” a Mesterséges Intelligenciát a természettörvények azon szabályaira, amelynek birtokában tényleges működése önmaga környezetére vonatkozik, és amelynek során az egységes társadalom minden tényezőjét, szövevényes működését, és kollektív érdekeit figyelembe véve tud monitorozni, elemzéseket végezni, és valóban hasznos javaslatokat adni a társadalom valamennyi alkotóeleme számára. Célirányos oktatás nélkül a Mesterséges Intelligencia öntanuló módon erre nem lesz képes. De ha mégis, félek, nincs elég időnk ezt kivárni.

E Mesterséges Intelligencia pár lépés alatt 3 éven belül működésbe kezdhet:

30-50 fős független szakértői előkészítő csoport (12 hónap)
Multidiszciplináris intézet létrehozása 300-500 kutató (1-3 év)
Kutatóváros felépítése (4-10 év)

Mindez elősegíti, hogy hazánk regionális és globális innovációs központtá váljon

Mindez elősegíti, hogy hazánk regionális és globális innovációs központtá váljon. Nemzetstratégiai, geopolitikai, tudományos, gazdasági, demográfiai, egészségügyi pozitív hozadékai kézenfekvőek. A hagyományos és a jövőbeli iparágakból és technológiákból álló értékláncok ösztönzik a helyi agráriumot és ipart, serkentik az állami és a magánszektor munkahelyteremtését. A jövő fenntarthatósága érdekében olyan kulcsfontosságú tudományos, innovációs és gazdasági ágazatokat, szabványokat, szabadalmakat fog létrehozni, amely különösen értékes exportcikk lesz az egész világ számára. Úgy növelik a hazai GDP-t, hogy növekszik az általános életminőség, jólét és boldogság. A összesimuló technika és természet révén az emberek többet élhetnek a szó minden értelmében. Az egész világon gombamód nőnek ki a semmiből a futurisztikus geo- poliszok. Európában a Kárpát-medencében kell megépülnie az elsőnek! Amely e különleges Mesterséges Intelligenciának, és a tradíciót, a futurisztikus elemekkel ötvöző egyedülálló világ demonstrációjának köszönhetően nem csak a tudományos érdeklődésre tart számot, hanem a jövő élményének megtapasztalása a hazánkba irányuló idegenforgalmat erősen növelni fogja.

Népességpolitika a hightech világban

A nemzet értékét az emberi erőforrás minősége jelenti

A nemzet értékét az emberi erőforrás minősége jelenti. Ezért a kormány és valamennyi közhatalmi, tudományos és gazdasági szereplő szemléletének és minden törekvésének a kiváló létfeltételek megteremtését kell elősegítenie.

A népességpolitika az állam törekvése, hogy a népesedési folyamatokat és struktúrákat valamely célkitűzés szerint alakítsa, szükség szerint megváltoztassa. Az egész modern világ számára halaszthatatlan kihívást jelent az úgynevezett civilizációs betegségek egyre nagyobb térnyerése (dacára az orvostudomány fejlődésének). Ez óriási teher a nemzetnek, nemzetgazdaságnak. A kormányoknak ideje ráeszmélni, hogy az ésszerű népességpolitika kiinduló alapját jelentő családalapítási ösztönzés szempontjait – az ideológiai és érzelmi elemeken túl –, nem pusztán gazdasági vonatkozású intézkedésekkel tudja élénkíteni, hanem olyan komplex kritériumrendszernek fogja fel azt, amelynek alapját az egészséges környezet, és az egészséges életmód, étrend jelenti, s ezen feltételek biztosítását elsődleges feladatkörének tekinti. Az emberi test a táplálék anyagjaiból épül fel, s ez biztosítja a működéséhez szükséges fizikai energiát is. Az ételt az élő környezet állítja elő. A megfelelő környezeti feltételek és az étrend minősége ezért a legalapvetőbb tényezője az egészségnek. (A modern közhatalmak általában magánügynek és valamiféle szabadságjognak tekintik, és az egyén önálló belátásra bízzák saját egészséges életfeltételeinek, életmódjuk, étrendjük megteremtését, követését. Van ugyan élelmiszerlánc biztonsági és közétkeztetési szabályozás, de ezek nem képesek eléggé szolgálni a társadalom egészségtudatosságát. A modern civilizációkat jellemző multikulturális környezetben nem biztosított sem az egészségtudatossághoz szükséges megbízható tudás, sem az egészséges életmód feltételei sem. Sőt, az emberek a legkülönbözőbb tudományosan alátámasztott étrendi és életmódbéli irányzatok, diéta hóbortok kusza összevisszaságában, ellentmondásainak zűrzavaraiban kénytelenek mindenféle szakismeret hiányában eligazodni. Tekintve azonban, hogy a társadalomra nagy terhet jelent egy energiahiányos és beteg ember, az egészséges életmód nem csak jog, hanem kötelesség is kell hogy legyen, mivel az egyén életmódja által is kifejezi családja és a társadalom iránti felelősségét. Mindenki morális kötelessége, hogy olyan egészség- és környezettudatos életmódot folytasson, miáltal a közössége hasznos tagjaként megbízható, példamutató erőforrás lehet. Nem pedig a felelőtlen tudatlanságából, nemtörődömségéből, avagy tudatos önromboló élvhajhász életmódjából következő, betegségekkel küszködő tehertétel. Amelyről a társadalom elnézően úgy gondolkodik, mintha az egészségromboló életmód mindenki személyes ügye, mintha csak egy személyes jog volna – és ezen túl ráadásul a legtermészetesebb dolognak tekintik felvállalni a megbetegedett, felelőtlen ember gondozásának, egészségügyi ellátásának terheit, költségeit is. Ez a közösség részéről tanúsított magatartás egyfajta jóvátételnek tudható be, hiszen maga sem tud felmutatni olyan értékrendet, olyan szabályokat, olyan életkörülményeket, amelyeket irányelvként és egyfajta kötelességtudó magatartásként magára nézve mindenki biztonsággal követhetne – és a közösség ezen szabályok betartását ily módon jogosan el is várhatná.)

A fenntartható állami népességpolitikai irányelveknek még kifejezettebben kell megjeleníteniük az egészséges létfeltételek és a gazdasági létbiztonság összhangját.

A fenntartható állami népességpolitikai irányelveknek még kifejezettebben kell megjeleníteniük az egészséges létfeltételek és a gazdasági létbiztonság összhangját. Ez lesz az alapja a stabil nemzetnek, az egészséges népszaporulatnak, a testi- szellemi képességek kibontakozásának, a hasznos, kreatív, produktív boldog életnek, a hosszú minőségi élettartamnak. Az egészség a biológiai termékenység, nagyobb szaporodó képesség növekedésében is megmutatkozik. Az egészséges személynek nagyobb lesz az önbecsülése, ezáltal életkedve, optimizmusa biztonságosabbá teszi életkilátásait, miáltal a családalapítási hajlandósága és ezirányú törekvései is felélénkülnek. A „LifeCybernetics” elveinek érvényesítése soha nem látott hatékonysággal teszik lehetővé az egyéni egészségi szint emelését az urbanizált, technikai világukban, amely egy hosszabb, produktívabb életet jelent, nagyobb lehetőséget az egyéni képességek, kompetenciák kibontakozásához.

Kiválóan illeszkedik ezért a hazánk jövő nemzedék támogatása érdekében kifejtett szándékaiba is, hiszen hathatósan támogatja a családi, népességpolitikai, oktatás–, társadalom–, egészség–, és gazdaságfejlesztési terveit; ezirányú nemzetközi együttműködésre való törekvéseit. Így alkalmas arra, hogy a kiemelt nemzeti fejlesztési célokba illeszkedve a legmagasabb szintű intézményesített keretek közt nemzetpolitikai kérdéssé váljon. Valódi gyakorlati tettekké konvertálva a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács – Országgyűlés által elfogadott – Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáját.

A tudomány és a technológia új kapcsolata

„Éveken át álmodtunk egy olyan intézményről, ahol független tudósok a tudománynak ebben az őserdejében együtt dolgoznak, nem egy végrehajtó tisztviselő beosztottjaként, hanem mint akiket az a kívánság, sőt azt a szellemi szükségesség egyesít, hogy a területet egészében megértsék, és segítsék egymást ennek a megértésnek az erejével” – Norbert Wiener – a kibernetika atyja [1948]

Az élet rendjének természeti törvények útján történő feltárása az igazi tudomány felségterülete. Csak a természetből kiinduló tudomány képes helyreállítani és felemelni az egyént, a társadalmat és a civilizációt, és egyesíteni az emberiséget, miáltal a humanista filozófiák és vallások is elérhetik szellemi céljaikat.

Éppen ezért a fejlődésnek olyan módon kell végbe mennie, hogy az életmód, és az ezt kiszolgáló technológia mindvégig barátságban legyen a természettel. Ehhez azonban olyan szemléletváltásra van szükség, amely az élettörvényeken alapul. Az ember saját maga alkotta szabályait a természet működésének szabályaihoz kell igazítania.

Meg kell találnunk azt az életmódot, és azokat kiszolgáló ellátási rendszereket, amely legjobban megfelel az emberi szervezet egészsége számára, és egyúttal a biztonságos fenntartható fejlődés
alapelveit, gyakorlati módszereit jelentik.

Ha meg akarjuk érteni a természeti jelenségeket, akkor a különféle tudásanyagokat egyetlen megértéssé kell ötvözni

A természet tanulmányozásával láthatóan elkülönült tudományok foglalkoznak. Ha meg akarjuk érteni a természeti jelenségeket, akkor a különféle tudásanyagokat egyetlen megértéssé kell ötvözni. A fizikát, a kémiát, a matematikát, a biológiát, az ökológiát, a történelmet a filozófiát, a vallást elválasztó határok eltörlésével egy magasabb és összetettebb világszemléletet kapunk.

Mivel jelenleg nincs egy egységesen elfogadott szempontrendszer, amely alapján a legkülönbözőbb tudomány- és műszaki területek munkamódszereit, eredményeit össze lehetne házasítani egymással, ezért a tudományos eredmények, technikai innovációk hatékonysága és társadalmi haszna jóval alatta marad a bennük rejlő potenciálnak.

Az ember technikai civilizációs törekvéseinek láthatóan lehetetlen gátat szabni, és nem is szabad, mert valójában ez jelenti a hosszútávú túlélésének garanciáját. A tudomány sokszorosan bebizonyította, hogy képes az emberiség kezébe olyan eszközöket kifejleszteni, amelyek révén fajunk túlélését kiküzdheti. De látva a technológia használatával kapcsolatos visszaéléseket és visszásságokat, az is nyilvánvaló, hogy ez csak akkor lehetséges a továbbiakban, ha a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása megfelelő – a természet rendjéhez igazodó – irányelvek mentén történik. Máskülönben a célirányosságot nélkülöző tudomány és az abból burjánzó, sokszor minden ésszerű korlátot figyelmen hagyó gyakorlati alkalmazása által saját magunk fejlesztjük ki a saját magunk kipusztítását.

Az olyan technika, amely szennyezi az életfenntartó rendszerünket – az Élő bolygót, az nem haladás. Az igazi haladás az, amely egyszerre szolgálja az emberiség és a természet javát.

Az olyan technika, amely szennyezi az életfenntartó rendszerünket – az Élő bolygót, az nem haladás. Az igazi haladás az, amely egyszerre szolgálja az emberiség és a természet javát.

A jövő útjának feltárása érdekében szükségszerű és halaszthatatlan lépés felépíteni a világ első multidiszciplináris kutatóintézetét. A jelenkor, a közeli és távoli jövő urbanizált technológiai civilizációjának életmód alapjai kerülnek itt kikísérletezésre. Ez lesz a történelem első példája annak, ahogyan az emberiség a tudományban egyesülhet, és kihasználja majd az együttesen rendelkezésünkre álló minden tudást ami a Földön már megtalálható, és kiaknázhatja abban rejlő gyakorlati értékű lehetőségeket, technikákat.

Demonstráljuk és érvényre juttatjuk azokat az emberiség jövőjével kapcsolatos alapvető kulcsfontosságú megfontolásokat, tételeket, amelyekkel kézben tarthatjuk jövőnket.

Vállalati paradigmaváltás

Ha egy vállalatvezető tényleg olyan céget szeretne építeni, ami a jövőben is virágzik, nem teheti olyan termékekkel, amelyek a környezetet összeomlasztják, hiszen ezzel ezzel együtt voltaképpen idővel saját vállalata is összeomlik.

Az egyéneknek, a vállalatok és kormányok értékrendszere és hite alapjaiban meg kell hogy változzon, és a radikálisan új irányt kell hogy vegyen. A vállalatok a társadalom fontos szereplői, és nagyobb felelősséget kell vállalniuk a fenntartható fejlődés érdekében. A vállalatoknak nagy a lobbi-erejük, és nyomást tudnak gyakorolni a kormányokra. Ugyanakkor a kormányoknak pedig olyan szabályozásokat kell bevezetni, amelyek a társadalom számára kedvező tevékenységet végző cégeket előnyben részesíti, ez ellen munkálkodókat pedig keményen szankcionálják. Új jövőképpel más megvilágításba kell helyezni a szervezeti, vállalati és közhatalmi tevékenységeket. Ténylegesen az emberek érdekeit – az élet érdekeit –, annak fennmaradását elősegítő termékeket kell készíteniük, szolgáltatásokat nyújtaniuk. Az a vállalat, amely kizárólag csak a profit érdekében cselekedve fittyet hány az emberi egészségre, termékeik fogyasztásának távolabbi kockázatára, rendkívül nagy kárt okoz mint a természet, mind az emberiség számára. Ezzel végső soron a saját maga számára is, hiszen önmaga mozdítja elő saját jövőbeni elpusztításának folyamatát azzal, hogy a társadalmi, természeti környezetét és fogyasztói testi egészségét rombolja. Ha egy vállalatvezető tényleg olyan céget szeretne építeni, ami a jövőben is virágzik, nem teheti olyan termékekkel, amelyek a környezetet összeomlasztják, hiszen ezzel együtt voltaképpen idővel saját vállalata is összeomlik. Ez a viselkedés a természetben a paraziták sajátossága. Az igazán hosszan fennmaradó szervezeti és vállalati perspektívát kizárólag csak a természet rendjéhez való igazodás hozhatja meg. Az a vállalat, amely ezt figyelmen kívül hagyja, és monopóliumra törekszik az együttműködés helyett, pusztulásra van ítélve. Hogyan tudna a vállalat hozzájárulni egy biztonságosabb és jobb világhoz? A problémát az oldja fel, ha a vállalatok elfogadják, hogy a stratégiájuk átalakítása valójában új üzleti lehetőségeket tartogat számukra. A fenntartható változtatáshoz elengedhetetlen, hogy változzon a vezetők gondolkodása is. Ha felismerik, hogy a jól időzített váltásuk a saját érdekük is, akár fenn is tudják tartani a kialakult piaci pozíciójukat. Az etikusan működő cégek hosszútávon sokkal jobban számíthatnak a nyilvánosság bizalmára, a vásárlók hűségére és elismerésre. Át kell szervezni a kutatás és fejlesztés részlegeket azzal a céllal, hogy létrejöjjenek közvetlenül a bolygó és az emberi élet fennmaradását szolgáló termékek és szolgáltatások. Valamennyi emberi tevékenységet a globális szemléletmód alapján végrehajtandó helyi cselekvésekre kell átállítani.

Ekkor a társadalmi és vállalati célkitűzések azonossá válnak, s mivel egyaránt az üzlet és a társadalom közös érdekeit szolgálják, mindkét szegmensnek hosszútávú fenntarthatóságot indukálnak.

Ezért olyan vállalati jövőképet kell kialakítani, amely technológiai tudását a jelenlegi fenyegető környezeti és egészségügyi problémák orvoslására fordítja, és ezáltal elősegíti a fenntartható élet bolygószintű megvalósítását. Ekkor a társadalmi és vállalati célkitűzések azonossá válnak, s mivel egyaránt az üzlet és a társadalom közös érdekeit szolgálják, mindkét szegmensnek hosszútávú fenntarthatóságot indukálnak. A vállalat irányítóinak humanista felfogásból kell átalakítani a vállalati célrendszerüket, mert egyedül csak így tudnak a közjó oldalára állni, és valódi “goodwillt” (elfogadottságot, jó hírnevet) biztosítani a közönség felé. A fenntartható fejlődés érdekében végzett innovációik nyomán kifejlesztett új termékeik által új piacokat nyitnak meg, növekszik az ügyfél hűség, a biztonságos termékeik által kockázatcsökkentést hajthatnak végre. Ha ezeket a változtatásokat végre tudja hajtani, akkor a vállalat jövőjének új víziója bontakozik ki. A klasszikus üzleti célok átformálódnak, és a vállalat a társadalom igazi fejlődése érdekében valódi emberi küldetést szolgál. Céljainak és elhivatottságának átalakulása a vállalat mélyreható átalakulását eredményezi. Tekintve, hogy az új szemléletmód egy mindenki számára alapvető szükséges érdek, a vállalati dolgozók ténylegesen érezni fogják tevékenységeik súlyát, hogy részük van a bolygó és a civilizáció felemelkedésében. Ez a fajta szemléletmód tökéletesen megegyezik az ember alapvető túlélési késztetésével. A vállalat szellemisége olyan elkötelezettséget generál a dolgozókban, amely megsokszorozza életerejüket, lojalitásukat, kreativitásukat. Ezek a vállalati célok egységbe kovácsolják az egész kollektívát, hiszen így minden egyes dolgozó tudatában lesz szervezetben betöltött fontos szerepének, és tevékenysége hasznosságának. A dogozók ekkor nem pusztán csak a fizetésért dolgoznak – csak a maguk és családjuk fenntartása, túlélése motiválja őket –, hanem átérzik társadalmi felelősségüket is. Az a dolgozó, aki a puszta megélhetése érdekében kénytelen olyan cégnél elhelyezkedni, amelyik egészségromboló, természetkárosító terméket állít elő, legbelül tudatában van annak, hogy helytelen dolgot tesz. Az ember alapvető igazságérzetét sérti, ha hozzájárul ehhez, s lelkiismeretének szorítása olyan szégyenérzettel tölti el, amely meggátolja, hogy az élet iránt érdeklődővé váljon, és abban igazán kiterjeszkedjen. Az informatikai alapokra épülő technológiai cégek által indukált technikai fejlődés soha nem látott gyorsaságú, és mértékű komplex társadalmi, civilizációs átformálódást is eredményez, amelynek a kimenetele sok aggodalom forrása.

Ezt a világon zajló komplex szociális, kulturális, társadalmi átalakulást nevezzük 4. ipari forradalomnak, amely tulajdonképpen a társadalom összekapcsolását jelenti a technológiával a digitális transzformáció által.

A negyedik ipari forradalom definíciójának értelmezését nem szabad leszűkíteni pusztán az ipar és a technológia tárgykörére. Mert a lényege pontosan abban áll, hogy a jelenkori technológiai fejlődés soha nem látott sebességgel zajló gyökeres társadalmi átalakulásokat indukál, mely az emberek életminőségére, a természeti környezetre és az egész Föld állapotára egyaránt kihat. S így ezen folyamatok, kölcsönhatások megértése és tudatos irányítása kulcsfontosságúnak tűnik a civilizáció jövőjére tekintettel. A világ ebben a negyedik ipari forradalomban olyan fajta áttörés előtt áll, amely rendkívüli kihívásokat állít a társadalom elé, hogy ezeket az akadályokat sikerrel vegye. Az átalakulás olyan válaszokat kíván meg az emberiségtől, amely kérdések jó részét még meg sem tudjuk fogalmazni. Megváltozik a társadalom, az emberi faj képességei, a technológia és az ember viszonya előre csak sejthető módokon. Ennek a forradalomnak a nyertesei azok lesznek, akik merik azt mondani a fennálló erőviszonyokkal szemben is azt – igenis tudják, hogy mi lesz a jövő. Képesek és hajlandóak szembe menni a konzervatív pénzügyi, gazdasági, politikai érdekekkel, filozófiákkal – különösen a haszonelvű globalista folyamatokkal. Magyarország tradicionálisan büszke arra, hogy az innovatív gondolkodási képességünk, tudósaink részvétele a világ fejlődésében az ország méretéhez képest jelentősen nagyobb, és más nemzetek által is elismert. Az új korszak egy új lehetőséget is biztosít nemzetünknek. Kifejleszthető az a globálisan is elfogadható módszertan, amivel össze lehet hangolni az ágazatokat az előttünk lévő technológiai fejlődés egységes irányába, amely olyan fejlődésnek tud minden más ismert teóriánál biztonságosabb csatornát kijelölni, ami túlmutat a fenntartható fejlődés gondolatán, és az elszigetelt erőfeszítéseken. Egy olyan alkalmazott filozófia ez, amit nemzetközi tudósok ismernek, támogatnak, és részt vennének annak megvalósításában. Az Ipar 4.0 magával hozza az Élet 2.0-t (Life 2.0) is, hiszen annak sikere az emberi faj egy magasabb tudatossági fokozatában, és egy békésebb civilizáció képében fog kiteljesedni. Természetesen a modern civilizáció teljes spektrumát érinti mindez. Oktatás, képesség menedzselés, felszabaduló munkaerő hasznosítása, egészségügy, mezőgazdasági termelés átalakulása, ipari fejlődés önállóvá válása (gép épít gépet), automatizálás, geopolitika, nemzetbiztonság, jog, folyamat érzékelés és szabályzás (Internet of Things)…szóval mindent. A fejlődés, a növekedés, a fejlesztés az innováció az élet természetes velejárója. Ez egy ösztön, ami minden élőlénybe, mint alapviselkedés van “beleprogramozva”. Láthatjuk, ahogyan a természet különböző életformái folyamatosan fejlődnek innoválódnak, burjánzanak, ahogyan egyre komplexebb életformákat és életközösségi rendszereket hoznak létre az evolúciónak nevezett jelenség nyomán.

Tehát az, hogy az emberiség fejlődik és fejlődésre törekszik, az nagyon is természetes jelenség. Az emberben is alaphajlam a folyamatos fejlődésre való igyekezet. hozamára, tápanyagtartalmára, milyen hatással van a szállítás, a feldolgozás, a tárolás, az milyen élettani hatásokat okoz a fogyasztóban A kérdés csupán az, hogy ezt a tevékenységet képesek leszünk-e a természettel összehangoltan végezni. Az általunk kifejlesztett technológiák a mi természetes biológiai képességeink ésszerű kiterjesztései lesznek-e, követik-e az életműködés természetes sémáit, törvényszerűségeit? Azaz, a technológiánk az életműködés szolgálatába áll-e majd, vagy továbbra is pusztán kényelmi, gazdasági és hatalmi érdekeknek felel meg, tovább rombolva a természetes létfenntartó rendszereinket? Az emberi faj számára a biológiai test az az eszköz, amely által a tudata hatást fejt ki a fizikai környezetre. A test által tud a személy fizikai erőhatást gyakorolni a természeti környezetre, át tudja azt alakítani, és meg tudja valósítani elképzeléseit. A test szakszerű üzemeltetése tehát alapvető ahhoz, hogy a személy képességeit, kreativitását képes legyen kiaknázni. Ennek érdekében meg kell tanulni azokat a természeti törvényeket (anyagcsere törvényeket – étrendet, életmódot), amely az egészséges testműködést lehetővé teszik. Ezért minden emberi tevékenységnek azt a célt kell szolgálnia, annak kell alárendelődnie, hogy biztosítsa a test számára megfelelő természetes létfenntartó közeget. Bármilyen eszköz, technológia amelyet az ember kifejleszt, a személy szellemi- és a test fizikai képességeinek természet-kompatibilis kiterjesztésének kell lennie, és nem okozhatja sem a test, sem azt életben tartó ökoszisztéma rendellenes működését. A helytelen étrend és életmód a betegségek egyik alapvető oka. A rendellenesen működő, beteges test meggyötri az embert és akadályozza a szellemi képességek kiteljesedését, fejlődését és voltaképp csapdává válik a tudat számára. “Ha egészség nincs, semmi nincs.” A világot egy egységes rendszerként kell szemlélni, a dolgokat egy nagyobb rendszer részeként és összefüggésben kell vizsgálni. Ha megváltoztatunk egy területet, akkor a másikban is változások mennek végbe. Milyen a függőségi viszony a dolgok között? Hogyan függnek össze a helyi természetes ökológiai ciklusok, természeti, éghajlati adottságok, a talaj termékenységi jellemzői a növények életképességére, A közeli jövő emberisége vagy belehal a fejlődésbe, vagy megkeresi a mérhető utat a globális együttélés és egyensúly felé, és világszinten rendszerré emeli, nem csak elméleti, hanem gyakorlati módon is.