Ha egy vállalatvezető tényleg olyan céget szeretne építeni, ami a jövőben is virágzik, nem teheti olyan termékekkel, amelyek a környezetet összeomlasztják, hiszen ezzel ezzel együtt voltaképpen idővel saját vállalata is összeomlik.
Az egyéneknek, a vállalatok és kormányok értékrendszere és hite alapjaiban meg kell hogy változzon, és a radikálisan új irányt kell hogy vegyen. A vállalatok a társadalom fontos szereplői, és nagyobb felelősséget kell vállalniuk a fenntartható fejlődés érdekében. A vállalatoknak nagy a lobbi-erejük, és nyomást tudnak gyakorolni a kormányokra. Ugyanakkor a kormányoknak pedig olyan szabályozásokat kell bevezetni, amelyek a társadalom számára kedvező tevékenységet végző cégeket előnyben részesíti, ez ellen munkálkodókat pedig keményen szankcionálják.
Új jövőképpel más megvilágításba kell helyezni a szervezeti, vállalati és közhatalmi tevékenységeket. Ténylegesen az emberek érdekeit – az élet érdekeit –, annak fennmaradását elősegítő termékeket kell készíteniük, szolgáltatásokat nyújtaniuk. Az a vállalat, amely kizárólag csak a profit érdekében cselekedve fittyet hány az emberi egészségre, termékeik fogyasztásának távolabbi kockázatára, rendkívül nagy kárt okoz mint a természet, mind az emberiség számára.
Ezzel végső soron a saját maga számára is, hiszen önmaga mozdítja elő saját jövőbeni elpusztításának folyamatát azzal, hogy a társadalmi, természeti környezetét és fogyasztói testi egészségét rombolja.
Ha egy vállalatvezető tényleg olyan céget szeretne építeni, ami a jövőben is virágzik, nem teheti olyan termékekkel, amelyek a környezetet összeomlasztják, hiszen ezzel együtt voltaképpen idővel saját vállalata is összeomlik. Ez a viselkedés a természetben a paraziták sajátossága.
Az igazán hosszan fennmaradó szervezeti és vállalati perspektívát kizárólag csak a természet rendjéhez való igazodás hozhatja meg. Az a vállalat, amely ezt figyelmen kívül hagyja, és monopóliumra törekszik az együttműködés helyett, pusztulásra van ítélve.
Hogyan tudna a vállalat hozzájárulni egy biztonságosabb és jobb világhoz?
A problémát az oldja fel, ha a vállalatok elfogadják, hogy a stratégiájuk átalakítása valójában új üzleti lehetőségeket tartogat számukra.
A fenntartható változtatáshoz elengedhetetlen, hogy változzon a vezetők gondolkodása is. Ha felismerik, hogy a jól időzített váltásuk a saját érdekük is, akár fenn is tudják tartani a kialakult piaci pozíciójukat.
Az etikusan működő cégek hosszútávon sokkal jobban számíthatnak a nyilvánosság bizalmára, a vásárlók hűségére és elismerésre.
Át kell szervezni a kutatás és fejlesztés részlegeket azzal a céllal, hogy létrejöjjenek közvetlenül a bolygó és az emberi élet fennmaradását szolgáló termékek és szolgáltatások. Valamennyi emberi tevékenységet a globális szemléletmód alapján végrehajtandó helyi cselekvésekre kell átállítani.
Ekkor a társadalmi és vállalati célkitűzések azonossá válnak, s mivel egyaránt az üzlet és a társadalom közös érdekeit szolgálják, mindkét szegmensnek hosszútávú fenntarthatóságot indukálnak.
Ezért olyan vállalati jövőképet kell kialakítani, amely technológiai tudását a jelenlegi fenyegető környezeti és egészségügyi problémák orvoslására fordítja, és ezáltal elősegíti a fenntartható élet bolygószintű megvalósítását.
Ekkor a társadalmi és vállalati célkitűzések azonossá válnak, s mivel egyaránt az üzlet és a társadalom közös érdekeit szolgálják, mindkét szegmensnek hosszútávú fenntarthatóságot indukálnak.
A vállalat irányítóinak humanista felfogásból kell átalakítani a vállalati célrendszerüket, mert egyedül csak így tudnak a közjó oldalára állni, és valódi “goodwillt” (elfogadottságot, jó hírnevet) biztosítani a közönség felé.
A fenntartható fejlődés érdekében végzett innovációik nyomán kifejlesztett új termékeik által új piacokat nyitnak meg, növekszik az ügyfél hűség, a biztonságos termékeik által kockázatcsökkentést hajthatnak végre.
Ha ezeket a változtatásokat végre tudja hajtani, akkor a vállalat jövőjének új víziója bontakozik ki. A klasszikus üzleti célok átformálódnak, és a vállalat a társadalom igazi fejlődése érdekében valódi emberi küldetést szolgál. Céljainak és elhivatottságának átalakulása a vállalat mélyreható átalakulását eredményezi.
Tekintve, hogy az új szemléletmód egy mindenki számára alapvető szükséges érdek, a vállalati dolgozók ténylegesen érezni fogják tevékenységeik súlyát, hogy részük van a bolygó és a civilizáció felemelkedésében. Ez a fajta szemléletmód tökéletesen megegyezik az ember alapvető túlélési késztetésével. A vállalat szellemisége olyan elkötelezettséget generál a dolgozókban, amely megsokszorozza életerejüket, lojalitásukat, kreativitásukat.
Ezek a vállalati célok egységbe kovácsolják az egész kollektívát, hiszen így minden egyes dolgozó tudatában lesz szervezetben betöltött fontos szerepének, és tevékenysége hasznosságának. A dogozók ekkor nem pusztán csak a fizetésért dolgoznak – csak a maguk és családjuk fenntartása, túlélése motiválja őket –, hanem átérzik társadalmi felelősségüket is.
Az a dolgozó, aki a puszta megélhetése érdekében kénytelen olyan cégnél elhelyezkedni, amelyik egészségromboló, természetkárosító terméket állít elő, legbelül tudatában van annak, hogy helytelen dolgot tesz. Az ember alapvető igazságérzetét sérti, ha hozzájárul ehhez, s lelkiismeretének szorítása olyan szégyenérzettel tölti el, amely meggátolja, hogy az élet iránt érdeklődővé váljon, és abban igazán kiterjeszkedjen.
Az informatikai alapokra épülő technológiai cégek által indukált technikai fejlődés soha nem látott gyorsaságú, és mértékű komplex társadalmi, civilizációs átformálódást is eredményez, amelynek a kimenetele sok aggodalom forrása.
Ezt a világon zajló komplex szociális, kulturális, társadalmi átalakulást nevezzük 4. ipari forradalomnak, amely tulajdonképpen a társadalom összekapcsolását jelenti a technológiával a digitális transzformáció által.
A negyedik ipari forradalom definíciójának értelmezését nem szabad leszűkíteni pusztán az ipar és a technológia tárgykörére. Mert a lényege pontosan abban áll, hogy a jelenkori technológiai fejlődés soha nem látott sebességgel zajló gyökeres társadalmi átalakulásokat indukál, mely az emberek életminőségére, a természeti környezetre és az egész Föld állapotára egyaránt kihat. S így ezen folyamatok, kölcsönhatások megértése és tudatos irányítása kulcsfontosságúnak tűnik a civilizáció jövőjére tekintettel.
A világ ebben a negyedik ipari forradalomban olyan fajta áttörés előtt áll, amely rendkívüli kihívásokat állít a társadalom elé, hogy ezeket az akadályokat sikerrel vegye. Az átalakulás olyan válaszokat kíván meg az emberiségtől, amely kérdések jó részét még meg sem tudjuk fogalmazni. Megváltozik a társadalom, az emberi faj képességei, a technológia és az ember viszonya előre csak sejthető módokon.
Ennek a forradalomnak a nyertesei azok lesznek, akik merik azt mondani a fennálló erőviszonyokkal szemben is azt – igenis tudják, hogy mi lesz a jövő. Képesek és hajlandóak szembe menni a konzervatív pénzügyi, gazdasági, politikai érdekekkel, filozófiákkal – különösen a haszonelvű globalista folyamatokkal.
Magyarország tradicionálisan büszke arra, hogy az innovatív gondolkodási képességünk, tudósaink részvétele a világ fejlődésében az ország méretéhez képest jelentősen nagyobb, és más nemzetek által is elismert.
Az új korszak egy új lehetőséget is biztosít nemzetünknek. Kifejleszthető az a globálisan is elfogadható módszertan, amivel össze lehet hangolni az ágazatokat az előttünk lévő technológiai fejlődés egységes irányába, amely olyan fejlődésnek tud minden más ismert teóriánál biztonságosabb csatornát kijelölni, ami túlmutat a fenntartható fejlődés gondolatán, és az elszigetelt erőfeszítéseken. Egy olyan alkalmazott filozófia ez, amit nemzetközi tudósok ismernek, támogatnak, és részt vennének annak megvalósításában.
Az Ipar 4.0 magával hozza az Élet 2.0-t (Life 2.0) is, hiszen annak sikere az emberi faj egy magasabb tudatossági fokozatában, és egy békésebb civilizáció képében fog kiteljesedni. Természetesen a modern civilizáció teljes spektrumát érinti mindez. Oktatás, képesség menedzselés, felszabaduló munkaerő hasznosítása, egészségügy, mezőgazdasági termelés átalakulása, ipari fejlődés önállóvá válása (gép épít gépet), automatizálás, geopolitika, nemzetbiztonság, jog, folyamat érzékelés és szabályzás (Internet of Things)…szóval mindent. A fejlődés, a növekedés, a fejlesztés az innováció az élet természetes velejárója. Ez egy ösztön, ami minden élőlénybe, mint alapviselkedés van “beleprogramozva”. Láthatjuk, ahogyan a természet különböző életformái folyamatosan fejlődnek innoválódnak, burjánzanak, ahogyan egyre komplexebb életformákat és életközösségi rendszereket hoznak létre az evolúciónak nevezett jelenség nyomán.
Tehát az, hogy az emberiség fejlődik és fejlődésre törekszik, az nagyon is természetes jelenség. Az emberben is alaphajlam a folyamatos fejlődésre való igyekezet.
hozamára, tápanyagtartalmára, milyen hatással van a szállítás, a feldolgozás, a tárolás, az milyen élettani hatásokat okoz a fogyasztóban
A kérdés csupán az, hogy ezt a tevékenységet képesek leszünk-e a természettel összehangoltan végezni. Az általunk kifejlesztett technológiák a mi természetes biológiai képességeink ésszerű kiterjesztései lesznek-e, követik-e az életműködés természetes sémáit, törvényszerűségeit? Azaz, a technológiánk az életműködés szolgálatába áll-e majd, vagy továbbra is pusztán kényelmi, gazdasági és hatalmi érdekeknek felel meg, tovább rombolva a természetes létfenntartó rendszereinket?
Az emberi faj számára a biológiai test az az eszköz, amely által a tudata hatást fejt ki a fizikai környezetre. A test által tud a személy fizikai erőhatást gyakorolni a természeti környezetre, át tudja azt alakítani, és meg tudja valósítani elképzeléseit. A test szakszerű üzemeltetése tehát alapvető ahhoz, hogy a személy képességeit, kreativitását képes legyen kiaknázni.
Ennek érdekében meg kell tanulni azokat a természeti törvényeket (anyagcsere törvényeket – étrendet, életmódot), amely az egészséges testműködést lehetővé teszik. Ezért minden emberi tevékenységnek azt a célt kell szolgálnia, annak kell alárendelődnie, hogy biztosítsa a test számára megfelelő természetes létfenntartó közeget.
Bármilyen eszköz, technológia amelyet az ember kifejleszt, a személy szellemi- és a test fizikai képességeinek természet-kompatibilis kiterjesztésének kell lennie, és nem okozhatja sem a test, sem azt életben tartó ökoszisztéma rendellenes működését.
A helytelen étrend és életmód a betegségek egyik alapvető oka. A rendellenesen működő, beteges test meggyötri az embert és akadályozza a szellemi képességek kiteljesedését, fejlődését és voltaképp csapdává válik a tudat számára.
“Ha egészség nincs, semmi nincs.”
A világot egy egységes rendszerként kell szemlélni, a dolgokat egy nagyobb rendszer részeként és összefüggésben kell vizsgálni. Ha megváltoztatunk egy területet, akkor a másikban is változások mennek végbe. Milyen a függőségi viszony a dolgok között? Hogyan függnek össze a helyi természetes ökológiai ciklusok, természeti, éghajlati adottságok, a talaj termékenységi jellemzői a növények életképességére, A közeli jövő emberisége vagy belehal a fejlődésbe, vagy megkeresi a mérhető utat a globális együttélés és egyensúly felé, és világszinten rendszerré emeli, nem csak elméleti, hanem gyakorlati módon is.
Add a Comment