A LifeCybernetics koncepciója nem egy jövő fürkészéséről szóló újabb tanulmány, nem jóslás, nem találgatás. Nem is egy szokványos, az általános trendnek megfelelő “projekt”, amit a felzárkózási kényszer szült, vagy egy ígéretes “start up”. Nem is egy utópisztikus sci-fi regény víziójának vázlata. Mert lássuk be, amit ma a Földön megelevenedve átélünk, az nem több mint egy évtizede, csak a tudományos fantasztikus irodalom egzotikus fantáziavilágában volt jelen.
Ez az anyag pedig minden ilyesmi műfajtól különbözik! Igazán ritka, hogy a jövőről nem puszta hipotézisként, hanem mint tényszerű lehetőségként lát napvilágot a tudományos-technológia fejlődésnek egyetlen ismert biztonságos csatornáját kijelölő, és szükségszerűen végrehajtandó koncepciója, s ennek megfelelően mind tartalmi, mind stilisztikai szempontból meglehetősen rendhagyó. Legfőképpen alkalmazott filozófiai összefüggések megvilágításán keresztül mutat rá gyakorlati megoldásokra, s törekszik jelezni, hogy a meglévő gondolkozásmódtól eltérő gondolkozással van esélyünk csak azokat a problémákat megoldani, melyeket ezidáig sehogyan sem sikerült, és általa esély nyílik helyes következtetésre jutni. Annak bemutatása, mi az a sokminden, amit ma még módunkban van megtenni a fenntartható civilizációért, s elkerülhetjük azt a helyzetet, mikor már végképp szembesülünk az elkerülhetetlennel, s több választásunk már nem lévén, csak azt tudjuk megtenni, amit lehet.
Jelen anyag éppen ezért egy teljesen új nézőpontból való tájékoztatás arról, hogyan lehetséges megalkotni azt a Mesterséges Intelligenciát, amely már a közeljövőben képes a modern civilizációt (gazdaságot, társadalmat) lépésről-lépésre a természet működésével összehangoltan segíteni a fejlődésben, és ezzel a legnívósabb tudományt kreálni.
Az úgynevezett “Humán-kompatibilis Mesterséges Intelligencia” kutatása a világ tudományos érdeklődésének egyik legfőbb kérdése. Nem véletlenül, hiszen jópár sorsfordító dilemma megoldását várják tőle. Azonban megállapításom szerint teljesen tévúton járnak, amit igazol az a tény, hogy még csak bizakodásra okot adó részeredményeket sem tudnak felmutatni. A világban megjelent egyetlen publikáció sem kecsegtet még a reménnyel sem. Ebben érhetünk el egyedülálló áttörést. Ez hazánk – Kárpát-medence –, a V4-ek, Európa és az egész világ előnyére fog válni, hiszen biztonságossá teszi a technikai fejlődést. Ez egy lehetséges megoldás arra, hogyan használhatjuk meglévő tudásunkat olyan technológia kifejlesztésre, amely ténylegesen a fizikai, szellemi képességeink kiterjesztéseként funkcionálhatnak és nem pedig dehumanizálnak egy centralizált irányítás alá vonható gépvilág számára. Úgy látom, egyelőre ennek nincs alternatívája. Az emberiség jelenkori korszakváltásának folyamatában sorsát saját kezébe kell vennie, hiszen a tudásunk oly mértékben kiszélesedett, miáltal többé már nem megjósolni kell valahogyan a jövőt, hanem egyre pontosabban meg lehet azt tervezni. A közeljövőben jóslásra már csak azok a társadalmak kényszerülnek, akik elől a hatalmak elzárják a legmagasabb szintű tudást és technológiát, és így a rejtélyek közt sötétben tapogatózva kiszolgáltatott hatáshelyzetben maradva keresik a fényt.Az úgynevezett “Humán-kompatibilis Mesterséges Intelligencia” kutatása a világ tudományos érdeklődésének egyik legfőbb kérdése
A jelenlegi technológia fejlődés gyümölcsei teljesen technokrata szellemiségűek – ha szabad ezzel a képzavarral élni –, amely abszolút nélkülözi az embert emberré tévő pszichikai minőségének figyelembe vételét. Az anyagi és egzisztenciális érdekeltségek kereszttüzében az éltető eszmék jelentéktelenné válnak. A technikai fejlődés arányában márpedig egyre nagyobb felelősség embernek lenni, hisz teremtett világunkon már jól látható nyomot hagyunk. Ezzel szemben felelőtlen teremtés tanúi és elviselői vagyunk, hiszen nekünk, és a jövő generációjának kell majd viselni mások gazdasági és hatalmi érdekű okozati teremtésláncolatának következményeit.
E fejlődés produktumai mögött nincs megbízható emberközpontú, az ember valódi minőségének megfelelő értékrend, eszme, erkölcs, etika és filozófia. Emiatt a gépeink nem válhatnak emberivé, hanem sokkal inkább mi emberek válunk a homogenizált világban manipulálható bio-robotokká, egy szociális cukormázzal nyakon öntött, minden kényelmi funkcióval ellátott, és mesterséges létfenntartó és érzékkielégítő virtuális és test-implantátum rendszerrel függőségben tartott kiber-társadalom utópiájának révületében.
A technikai fejlődés létkérdés az emberi faj számára. Ám a technikának az ember szellemi fejlődését kell szolgálnia, máskülönben leromboljuk a környezetünket és önmagunk létfenntartó rendszereit. Azonban manapság éppen az folyik, ahogyan a természetes létfenntartó rendszereket “önkéntes jóváhagyásunkat bírva” lecseréljük a mesterségesre, a szintetikusra, a virtuálisra, s így, biológia testünkön keresztül szellemi csapdába ejtjük saját magunkat. (Kiemelten fel kell ismerni, hogy aki a technológiát uralja, az fogja az ideológiát is meghatározni az adott társadalomban. A jelenlegi technológiák olyan globális infokommunikációs erőfölényt hozhatnak, ahol annak urai soha nem látott hatékonysággal terjeszthetik kultúrájukat, amely nem lesz más, mint egy lélektelen inhumanista életvezetési használati utasítás, és viselkedési kódex szenvtelen követésének kényszere. Egy szigorú szabályok szerint működő géptársadalom számára a szabad akaratú ember öndeterminizmusa kiszámíthatatlanná teszi a rendszert, és ezért az ilyen “emberi” tulajdonság – számukra – veszélyes.) A természet gondoskodásától idő előtt elszakadva ezzel megszűnik még a jelenlegi döntési szabadságunk is, az embert emberré tévő szabad akaratunk. Ha a humán tárgyak területén sincs egyetértés a létezésről, akkor mégis hogyan tudjuk a technikánkat a szolgálatunkba állítani? Mi alapján mondjuk meg a számítógépnek, milyen értékrend szerint működjön, ha mi is mind különbözőképpen gondolkodunk? Márpedig ezt nagyon is tudnunk kellene már most, mert most van itt az égető ideje letenni a jövő civilizációjának alapköveit, több száz évre előre gondolkodva az eljövendő utódainkról – fajunk sorsáról, hiszen a technika feltartóztathatatlanul terjed. Ez minden nemzet megkülönböztetett jelentőségű közös érdekazonossága, ezért nemzeti és nemzetközösségi közmegegyezés alapjává kell válnia.A technikai fejlődés létkérdés az emberi faj számára. Ám a technikának az ember szellemi fejlődését kell szolgálnia, máskülönben leromboljuk a környezetünket és önmagunk létfenntartó rendszereit.
A világban zajló technológia folyamatokra muszáj reagálni, kényszerhelyzetben vagyunk. A körülmények passzív elfogadása a legnagyobb mulasztásos bűn volna. Igenis, lehet tenni valamit, mert jobb bármit tenni, mint tétlenül beletörődni sorsunkba. Sokan jó okkal ódzkodhatnak a technológiai fejlődéstől. Ám nincs választásunk, ha nemzetünket fenn akarjuk tartani, mert a technológiát így is, úgy is ránk fogják húzni. A kommunikációs csatornákon keresztül manipulálják a választókat, akik új ízlésüknek megfelelő kormányt fognak választani – ami értelemszerűen a globális hatalmi elit szándékai szerint való. Magyarországon pedig gyakorlatilag egy sejtelmes virtuális hatalom fogja gyakorolni áttételesen a hatalmat. Tudomásul kell venni, hogy hazánk agresszív támadás alatt áll, s csakúgy mint minden háborúban, fel kell vennünk a kesztyűt, mert ha nem tesszük, kihalunk és ezt nem hagyhatjuk annyiban. Az egyetlen megoldás, hogy megépítjük a magunk technológiáját, amely az ősi nemzetszervező szakrális értékrend szerint fog működni, s így módjában áll a jobbik technológiát választani az embereknek. Ha nem építjük, meg, akkor csak a globális hatalmi erők szándékai szerint működő technológia az egyetlen alternatíva, ahol a kapzsiságot szabadságvágyként csomagolják, s ez élő nemzetünk kultúráját egy-két generáción belül a múzeumok területére száműzi, ahol örökségünk ezután megtekinthető lesz mint érdekesség.
Az egész történelem a technológia formáló erején keresztül alakult ki. Sohasem a nagyobb “igazságtartalmú” ideológia domináns, hanem amelyik a magasabb technológiai szintet birtokolja. Ehhez elsősorban pénz kell, amely nem kötődik semmilyen népfelség elvhez. Így az igazi hatalom, egy országhatárokon átívelő háttér birodalom kezében van. Korunk legmagasabb szintű technológiai tudása a Mesterséges Intelligencia témakörére összpontosul. Így, ha bármennyire is szándékunkban áll elszenvedőkből, történelem formáló okozókká válni, a Mesterséges Intelligencia a kulcstéma, amivel kötelességünk foglalkozni. A 4. ipari forradalom tulajdonképpen az adatvezérelt társadalom, ahol az adat jelenti az új aranyat. Mesterséges Intelligencia működése ma egyelőre az úgynevezett “Big Data” elven működik. Azaz, a már meglévő adathalmazokat elemzi, és talál abban új összefüggéseket, soha nem látott hatékonysággal segítve például a gyógyítást, vagy a gazdasági folyamatokat. Az adatelemzés módszerétől azt várjuk, hogy a Mesterséges Intelligencia öntanuló képességével helyettünk világít rá alapvető törvényszerűségekre – axiómákra, és új tudományos felfedezésekre juthatunk. Ez egy hatalmas ugrás a tudomány számára, hiszen hasznosíthatóvá tette napjainkra már átláthatatlan mennyiségűvé duzzadt felfedezését, amelyről már azt sem tudjuk, mit is tudunk valójában.Az egész történelem a technológia formáló erején keresztül alakult ki.
Képzeljük el, hogy ha a Mesterséges Intelligencia alapvető kiértékelő algoritmusának már előzetesen értékrendet adunk bizonyos alapelvek formájában, akár évtizedekkel megelőzhetjük a Big Data módszertanára alapozott adattudomány módszertanát.
Ez eléggé szédítő vízió, hiszen a világ éppen csak most kezdi el egyáltalán felfogni miben áll a “Big Data” jelentősége, s mi máris ettől még egy dimenzióval feljebb ugorhatunk.
Az általunk kifejlesztésre kerülő Mesterséges Intelligencia öntanuló képességét egy Axiómarendszerre építjük, mely által nagyságrendekkel hatékonyabban tud majd célirányos tevékenységeket folytatni, figyelemmel a rendszerek közti legteljesebb kölcsönhatásokra. Ez ezt jelenti, hogy nem pusztán csak magára hagyjuk a Mesterséges Intelligenciát, hogy mintegy önmagától tanuljon (Deep Learning), hanem folyamatosan oktatjuk is a természettörvények működési szabályaira. (Csakúgy, ahogyan egy gyereket sem eresztünk szélnek, hogy majd saját bőrén tapasztalva jusson valamire az életben, hanem iskolába kell járnia, hogy majd felnőttként boldogulhasson, és saját képességei kibontakozásával a társadalomba integrálódva így tud a közösség hasznos tagjává válni.) Ez az adat-, rendszer-, és hálózattudomány feletti dominanciát jelenti, elsősorban az élettudományok, illetve a technika környezet egészségtudatos alkalmazása területén. Az élettudományok szükségszerű dominánssá tétele – mint rendszerező elv –, aztán magához rendezi a tudomány és műszaki területek teljes spektrumát. Ez nem jelent mást, mint a 4. ipari forradalom emberközpontúságának és természetbarátságának eljövetelét. Mindez, a ma elképzelhető legfejlettebb személyre szabott, proaktív, életmódot optimalizáló, integrált egészségügyi és jóléti ökoszisztéma alapja lehet. Annak érdekében, hogy ezt meg tudjuk tenni, létre kell hoznunk egy multidiszciplináris intézményt, ahol a szaktudományokat összevonva, azok analóg adatait digitalizáljuk informatikus szakemberek segítségével, és így programozva “tanítjuk” a Mesterséges Intelligenciát az emberiség eddig felfedezett természettudományos ismereteire. Ez a koncepció így nem pusztán a lázas technológia-tudományos felzárkózás egy bizonyos módszerét jelenti, hanem egyenes azt, ahogy a technológiai forradalom emberközpontú fejlődésében pionírként úttörő ösvényt vágunk a világ előtt, egy átfogó, alkalmazott tudomány létrehozásával, melyben a tudomány és a gyakorlati alkalmazás eggyé válik. Napjainkban már szinte közhelynek számít a globális problémákról beszélni. A média is napi kiemelt hangsúllyal tárgyalja a témát, már a csapból is ez folyik. Van aki nyugtalanabbá, tettre készebbé, s van aki fásultabbá válik ettől. A politikusok ugyancsak kivétel nélkül alkotnak valamiféle véleményt a környezeti és klímaügyekről, ami így világnézeti konfliktusforrássá degradálódott. Az ENSZ is kiemelten foglalkozik a fenntarthatóság globális fenyegetéseivel.Ez ezt jelenti, hogy nem pusztán csak magára hagyjuk a Mesterséges Intelligenciát, hogy mintegy önmagától tanuljon (Deep Learning), hanem folyamatosan oktatjuk is a természettörvények működési szabályaira
Ám egy közös nevezője van bármelyik megnyilatkozásnak: mindenki tanácstalanul teszi szét a kezét. Senki sem tudja, mit is kellene pontosan tenni a gyakorlati életben, ami van annyira átfogó, hatékony és végrehajtható, amely tényleg a kívánatos és megnyugtató fordulatra adhatna reményt. A különböző oldalak már-már unalomig szajkózzák egymás hibáztatását, nagyon kreatívak annak hangoztatásában, hogy mit kellene a másiknak megtenni ahhoz, hogy a dolgok jobb irányt vegyenek. De képtelenek bármilyen valódi megoldást felmutatni, amely felelősségvállaláson alapuló konszenzust teremthetne. A döntéshozók nem mernek, vagy nem akarnak felnőni a feladathoz.
Bár minden látszat ellene szól, a következőkben én mégis arról szeretnék tájékoztatást adni, hogy lehetséges tenni valamit a dolog kapcsán: Ugyanis bizonyos kulcsfontosságú alapelvek birtokában lehetővé válik korunk fejlett technológiáinak összehangolása, amely eredményességét okkal feltételezhetjük. Egy olyan skálázható rendszert tudunk megalkotni, ami az egyén tettrekészségén át, a társadalom minden szereplője számára meg tudja adni a cselekvés és a konvergencia lehetőségét. Ez az elképzelés ismereteim szerint teljesen egyedülálló az egész világon, és egy sor tényleg aggasztó társadalmi ügy eredményes kezelését képes előmozdítani. Igencsak hiány mutatkozik bármiféle széles körű stratégiai javaslat felmutatása terén, éppen ezért őszintén remélem, Ön örömmel veszi mindezt. Kellően értékesnek találja, és megoldásokban való gondolkozással saját területén keresztül segítségére tud lenni ennek az igencsak példátlan javaslat “projektesítésében”, és a sok felmerülő kétség ellenére, a mielőbbi életre keltésében. A LifeCybernetics alapelveire épülő, világviszonylatban is kulcsfontosságú Mesterséges Intelligencia létrehozásának eljött a lehetősége. Ez az egyetlen olyan, már most gyakorlatba ültethető elképzelés, amely által a Mesterséges Intelligencia megbízható döntéstámogató javaslatokat tud adni az egyéni életvitel, a vállalatok, a kormányok, a tudósok számára, hogy módunkban álljon hatékonyan tenni a saját és a családunk egészsége, valamint a globális fenntarthatósággal összefüggő problémák kezelésére. Ezt egy olyan komplex, kognitív technológiaként kell elképzelni, amely alkalmas a termelési és gazdasági értékláncokat energia, környezet- és egészségtudatos optimális működésükben segíteni.Egy olyan skálázható rendszert tudunk megalkotni, ami az egyén tettrekészségén át, a társadalom minden szereplője számára meg tudja adni a cselekvés és a konvergencia lehetőségét
Részfolyamatok szekvenciáinak összegzésével és erőforrások menedzselése révén a természeti környezettel összhangban működő, körkörös, fenntartható gazdasági folyamatok által, az életképes társadalom megteremtését és fejlődését előmozdítani. A közeljövőben bárki meg tudja kapni a legmagasabb szintű tudományos-technológiai háttértámogatást, s a kívánatos állapotjavításokat önmagán és környezetében végre tudja hajtani.
Rámutatok arra, hogy minden egyes embert személyében és közösségeiben is érintő, mára globális nagyságrendűvé fejlődő aggasztó problémák jó része arra az alapvető okra vezethető vissza, hogy ismerethiányból, és téves felfogásból adódóan, olyan technikai módszereket használunk a fennmaradás érdekében, amelyek működési elvei ellentétesek az életfeltételeinket biztosító természet rendjének – értelemszerűen ide értve saját biológiai testünket is –, működési elveivel. Ezzel az életmódunkkal pedig saját magunk vesztét okozzuk.
A természet kutatását végző tudományoknak napjainkig esélye sem volt a világ komplexitását egységesen értelmezni, és az életelvek axiómáit rendezett formában a társadalom számára alkalmazható formába önteni. Megállapítottam, hogy jelen korunkra az emberiség valamennyi olyan kulcsfontosságú ismerettel rendelkezik már, amellyel életmódja koherenciába hozható az ökoszisztémával. Ám ezek az ismeretek hatalmas mennyiségű tudástöredékként szétszórt állapotban találhatók szerte a világban, az ember analóg gondolkodása számára átláthatatlan összefüggésekkel átszőtten. Alapvetően ezt fogjuk összeszervezni. A XX. században már majdnem sikerült a tudomány ilyen értelmű káoszán úrrá lenni a kibernetika (az élő és gépi rendszerek irányításának és kommunikációjának tudománya) megszületésével (1948). A kor legnagyobb tudósai mind arra törekedtek, hogy a legalapvetőbb kérdések feltevése által – éppen az életelvek megismerésén keresztül –, létre lehessen hozni azt a gépi intelligenciát, amely segítségével feltárhatóvá tehetjük a világ rejtelmeit, és általa az emberiség ésszerű tudatossággal kézbe veheti saját fejlődésének irányítását. A világ legnagyobb elméi is a “tudományok– tudományát”, a szaktudományok egyesítésének letéteményét látták ebben az új, átfogó tudományban. Ám a kibernetika elvesztette az életelvűség irányelvét. Rideg, anyagelvű, materialista, műszaki-mérnöki tudománnyá vált. Belőle származtak az informatika, szabályozástechnika, robotika és társtudományai, pár évtized alatt káprázatos, ugrásszerű, ám elvakult technológiai fejlődést eredményezve. Csakhogy ezek a műszaki berendezések az egyetemleges természeti törvények ismerete és alkalmazása nélkül fejtik ki minden korábbinál nagyobb sebességgel és hatásfokkal a társadalomra – és mindenekelőtt az emberek tudatára – a természettel és saját társaikkal szembeni elidegenítő, a modern civilizációt veszélyeztető hatásukat.A természet kutatását végző tudományoknak napjainkig esélye sem volt a világ komplexitását egységesen értelmezni, és az életelvek axiómáit rendezett formában a társadalom számára alkalmazható formába önteni
A Kibernetikát háttérbe szorítva a Mesterséges Intelligencia lett ma a legfőbb gazdasági, társadalmi, katonapolitikai stratégiai témakör
A Kibernetikát háttérbe szorítva a Mesterséges Intelligencia lett ma a legfőbb gazdasági, társadalmi, katonapolitikai stratégiai témakör. A fő törekvés, hogy a hatékonyság növelése érdekében minden folyamatot valamilyen módon és mértékben a Mesterséges Intelligencia irányítására és szabályozására bízzanak. Jogos aggódás övezi ezt. Okkal tarthatunk attól, hogy kizárólag hatalmi érdekeket fog szolgálni. Ugyanakkor, mivel máig eredménytelenek azok a világ élvonalbeli kutatások, amelyek az úgynevezett humán-kompataibilis – tehát az emberiség kollektív érdekeinek egyöntetűen megfelelő Általános Mesterséges Intelligencia megalkotását lehetővé tették volna, addig semmi sem képezhet kellő ellensúlyt és alternatívát a Mesterséges Intelligencia önös érdekeltségű – kizsákmányoló – felhasználásával szemben.
Kutatásaim eredményeképpen minden kétséget kizáróan levezethető, hogy az Öko- és Humán-kompatibilis Mesterséges Intelligencia létrehozható, valamint a gyakorlatban alkalmazható. Mára megvalósíthatóvá vált mindazon nagyszerű tudósok szándéka, akik szellemi erőfeszítései alapozták meg annakidején a Mesterséges Intelligencia kifejlesztését, és amelynek emberiség ellenes felhasználása miatt oly sokat aggódtak.
Ám ezt egy “garázsban” nem lehet megépíteni. Ez kizárólag egy ország politikai, tudományos, gazdasági együttes összefogásával lehetséges. Csak egy természetföldrajzi környezet feltételrendszerében létező állammal való szoros együttműködés képezheti azt a kulturális, tudományos, jogi, gazdasági, szociális, társadalmi egységes egész megtestesülését, amely erkölcsi szabályait kiterjesztheti önmaga minden szereplőjére, és a természeti környezetének egészére. A Bolygó teljes ökoszisztémájának ez a legkisebb komplex életfenntartó egységes rendszere lehet csak az, amely már érdemben vizsgálható interdiszciplináris szemléletű összefogás által. Ezúton lehetséges “megtanítani” a Mesterséges Intelligenciát a természettörvények azon szabályaira, amelynek birtokában tényleges működése önmaga környezetére vonatkozik, és amelynek során az egységes társadalom minden tényezőjét, szövevényes működését, és kollektív érdekeit figyelembe véve tud monitorozni, elemzéseket végezni, és valóban hasznos javaslatokat adni a társadalom valamennyi alkotóeleme számára. Célirányos oktatás nélkül a Mesterséges Intelligencia öntanuló módon erre nem lesz képes. De ha mégis, félek, nincs elég időnk ezt kivárni.
E Mesterséges Intelligencia pár lépés alatt 3 éven belül működésbe kezdhet:
- 30-50 fős független szakértői előkészítő csoport (12 hónap)
- Multidiszciplináris intézet létrehozása 300-500 kutató (1-3 év)
- Kutatóváros felépítése (4-10 év)
Mindez elősegíti, hogy hazánk regionális és globális innovációs központtá váljon. Nemzetstratégiai, geopolitikai, tudományos, gazdasági, demográfiai, egészségügyi pozitív hozadékai kézenfekvőek. A hagyományos és a jövőbeli iparágakból és technológiákból álló értékláncok ösztönzik a helyi agráriumot és ipart, serkentik az állami és a magánszektor munkahelyteremtését. A jövő fenntarthatósága érdekében olyan kulcsfontosságú tudományos, innovációs és gazdasági ágazatokat, szabványokat, szabadalmakat fog létrehozni, amely különösen értékes exportcikk lesz az egész világ számára. Úgy növelik a hazai GDP-t, hogy növekszik az általános életminőség, jólét és boldogság. A összesimuló technika és természet révén az emberek többet élhetnek a szó minden értelmében. Az egész világon gombamód nőnek ki a semmiből a futurisztikus geo- poliszok. Európában a Kárpát-medencében kell megépülnie az elsőnek! Amely e különleges Mesterséges Intelligenciának, és a tradíciót, a futurisztikus elemekkel ötvöző egyedülálló világ demonstrációjának köszönhetően nem csak a tudományos érdeklődésre tart számot, hanem a jövő élményének megtapasztalása a hazánkba irányuló idegenforgalmat erősen növelni fogja.Mindez elősegíti, hogy hazánk regionális és globális innovációs központtá váljon
Add a Comment